KUNFEHÉRTÓ

 

 

Belterület: 165   ha

Külterület   8800   ha

Lakosság száma: 2207 fő (2011)

 

 

Kunfehértó Kiskunhalastól 11 km-re, a Halast Jánoshalmával összekötő közút és vasút mentén található. Területén már a bronzkorban éltek népek. A településen az ún. Vagyai-kultúra korából feltárt emlékek (bronzkori temetkezési urnák, 3700 éves tál) a jánoshalmi könyvtári múzeumban láthatók. A honfoglalást megelőző időkben római kereskedelmi út vezetett a közelében, de szarmata és a hun leleteket is tártak fel. Az avarokat a honfoglaló magyarok követték a területen. A környéken három Árpád-kori falvacska maradványai ismeretesek. A Fehértóból előkerült -ezüsttálból és feliratos ruhadíszítő korongokból álló, a XIII. századra tehető korú - ún. Sinka mester kincsét  a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.

A falut először Bácsfehértónak keresztelték, majd 1952. áprilisában ezt visszavonták és a Kunfehértó nevet fogadták el. A település története önállóvá válásáig összefonódik Kiskunhalaséval. 1950-ben a jelenlegi falu helyén még puszta volt. A mostani faluközpont helyén az Állami Gazdaság Mészöly- féle tanyája, az állomásépület, és az 1941-ben épült Kertészképző Iskola (mai Gyermekotthon) állt. Az ötvenes évek elején a Falusi Gazdasági Lakásépítő Iroda tervezte és építette a falu magját. Legelőször a tanácsháza, és a titkári lakás épült fel, majd megépült a 3 km hosszú bekötőút a tóig. 1953-ig mintegy 180-190 ház épült fel, elsősorban az Állami Gazdaság dolgozói számára. \\\'53-tól a házakat magánerőből, OTP hitelre építették. Előző évben épült egy kéttantermes iskola - ami ma az Óvoda részét képezi-  és beindult a község villamosítása.1957-ben megépült az orvosi rendelő, 1958-ban szövetkezeti bolt és Felvásárló telep, \\\'63-ban az Úttörő téren felépült a 4 tantermes iskola, a Szabadság téren pedig a Postahivatal. Ekkor már 430 diákot tanított 17 pedagógus. A három külterületi iskolába kezdetekben szekérrel hozták-vitték a gyermekeket az Állami Gazdaság és a Termelőszövetkezet segítségével. 1973-ban szűnt meg az utolsó tanyasi iskola Kunfehértón. A községet szabályos családi házas beépítettség, a tó mellett az üdülőtelep és a külterületi szétszórt tanyavilág jellemzi. A községet ápolt parkjai, virágos utcái teszik hangulatossá.

Kunfehértóra a folyamatos fejlődés jellemző. A munkanélküliség alacsony, a lakosságszám nem csökken. A község gazdasági életét az Arany Kapu ZRt., az EXTRACTUM-PHARMA ZRt., a BIROPHARMA Kft., a Wagner Pharma Kft., a KÖSZOLG. Kft és a FADDIKORR Kft., valamint száz feletti magánvállalkozó tevékenysége határozza meg. A vállalkozások zöme kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik, 17 % körüli a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások aránya. A szőlő- és gyümölcstermesztés, kukorica, gabonatermesztés és baromfitartás meghatározó, jelentős az erdőgazdálkodás is.

A községben található 830 lakás nagyrészt vezetékes ivóvízzel és gázzal ellátott. A település crossbar telefonhálózatba kötött. A belterületi utak 80%-a burkolt, portalanított. Az önkormányzat évi 371 millió Ft-os költségvetésből gazdálkodik és minden évben jelentős összegeket költ az infrastruktúra javítására. A községben van általános iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, sportcsarnok. Működik posta, rendőrőrs, orvos, gyermekorvosi, fogorvosi szolgálat. Tíz civil szervezet segíti a település sport, közéleti, intézményi, üdülőterületi életét. A község közéletéről a polgármesteri hivatal által havonta megjelentetett Kunfehértói Kalauz című lap ad tájékoztatást.

Kunfehértó évek óta ápol testvérvárosi kapcsolatot a németországi Göda településsel és az erdélyi Disznajó községgel. Kunfehértó települést jelölő tábla jelzi azt is, hogy a település az Uniós Leader  programban vesz részt.