Kiskunhalas

Földrajz


Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város közigazgatási területe 228 km2. Közlekedési csomópont. Vonzáskörzetébe a tőle 20-30 km-re lévő települések tartoznak. A táj éghajlati, természeti adottságai megegyeznek a kistérségnél leírtakkal. A tanyákkal tarkított vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. A várost valamikor tavak, mocsarak, övezték, a "Halas" név is ebből ered. Mára csak a Sóstó maradt meg. A hajdani mocsárvilág kep1maradványát a "Fejeték" láprétje őrzi, melyen védett növények sokasága látható. Szemet gyönyörködtető a tarka sáfrány, virginiai holdruta, pókbangó, naprózsa, homoki kikerics, szibériai nőszirom.

A környék faunája is gazdag. Fokozottan védett madár a szalakóta, gerle, gyurgyalag, ugartyúk. Az erdőkben, ligetekben őz, vaddisznó, szarvas, nyúl, mókus, borz, róka él. Védett a vidra, lápi póc, mocsári teknőc, vízisikló. Az erdősültség az erdő- és vadgazdálkodásnak teremt kedvező feltételeket. A mezőgazdasági területek gabonafélék és kapás növényeket termesztéséhez adottak. Tradicionális a szőlő-gyümölcs termesztés. Hazai viszonylatban jelentős a kőolaj és földgáz vagyon. A város gyógy- termálvíz kincse is további hasznosításra vár. 

 

 

kep2     kep333

 

      kep33

 

Történelem

 

A város környéke évezredek óta lakott. Ezen a tájon megtelepedtek már a különböző őskori kultúrák népei is. Számos régészeti emléket őriz e korból, a Thorma János Múzeum. 895-től az Árpádházi királyok uralkodása idején több kisebb település virágzott Kiskunhalas környékén, ám ezt a vidéket is feldúlták a betörő tatárok. Az 1246 körül betelepített hét kun nemzetség közül a Csertán nemzetség vette birtokába Halas környékét, de néhány száz év alatt beolvadtak a magyarságba.

Halas első írásos említése 1347-ből származik. Hamarosan mezőváros (oppidum) lett a településből. A török megszállás időszakában többször került végveszélybe, 1596-tól évtizedekig lakatlan volt. A város fennmaradását segítette, hogy szultáni város (hász) kiváltságot kapott. A 16-17. században a kálvini reformációt vallották magukénak az itteniek. A török kiűzése után a megmaradt lakosság majdnem háromnegyed már betelepülő volt. Főleg a Dél-Dunántúlról és Szeged környékéről költöztek ide. Az 1755-ből származó városi pecséten három keresztben egymásra tett halon kiskun vitéz áll. Ezzel létrejött Kiskunhalas ma is használt beszélő címere.

Bár többször megerősítette a jászkun kiváltságokat a nádor és a császár, 1702-ben mégis elzálogosította a bécsi udvar a Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) területét. A jobbágyi sorba süllyesztés hozzájárult, hogy a város lelkesen üdvözölte a Rákóczi szabadságharcot. 1703. október 5-én jelentős csatát vívtak Halastól keletre a kurucok és a labancok. A véres összecsapás után 234 kuruc, de az ellenség vezére is holtan maradt a csatatéren. A halasi csata után 200 évvel emlékmű szervezésébe kezdtek a helyiek, amelyet 1904-ben avattak fel, s ma is az ország egyetlen kuruc szobra.

A Jászkunság törvénytelen eladásába a jászok, kiskunok, nagykunok nem törődtek bele. A kiváltságok visszaszerzése 1745-ben a redemptio (önmegváltás) révén sikerült. A kirótt 580900 aranyforintos váltságösszegből Halasra 50900 forint jutott. Az önmegváltás egyedülálló eseménye volt a 18. századi Magyarországnak. Az ország közepén a nagy területű Jászkunság kivívta kiváltságos helyzetét, példát mutatva s egy évszázaddal előzve meg a hazai jobbágyfelszabadítást. A redemptio hosszú időre meghatározta a lakosság gazdasági- társadalmi viszonyait, mert a földeket, a legeltetési lehetőségeket, a város vezetésébe való beleszólás lehetőségét a redemptioban való részvétel (redemptus), ill. kívülmaradás (irredemptus) szerint határozta meg.

Halas 1754-ig a Kiskunság központja. Nyakas protestáns magatartása miatt ekkor elvesztette a Kiskun kapitányság székhelyének rangját. A település ügyeit a városi tanács intézte a főbíró vezetésével. A város önállósága gazdasági és igazgatási kérdésekben is érvényesült. A 18. század a szerény fejlődés korszaka volt. Az elődöknek sok nehézségen - gyenge talaj, futóhomok, szárazság, mocsarak, járványok, kellett úrrá lenniük. A 19. század második feléig leginkább a külterjes szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést. A korábban tiszta református Halason a 18. század utolsó harmadától egyre nagyobb számú katolikus élt a betelepülések révén. 1770-ben felépült a katolikus templom, 1823-ra pedig az új református templom. Az új templomok egyben a lakosság számának növekedését is jelzik. Az 1700-as évek végére 8000 lakosú a város.

 

A 19. század elején és a reformkorban tovább fejlődött a város, nőtt az iparosok, kereskedők száma. Az 1848-49-es szabadságharcba többszáz nemzetőrt, honvédet küldött a település. Az abszolutista korszakban Halas járási székhely. 1872-ben a rendezett tanácsú városok közé került. A kiegyezést követő közigazgatási változások során megszüntették a Jászkunságot, és 1876-tól Halas - a Kiskunsággal együtt - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett.

Az 1863-ban történt tagosítás, birtokrendezés jól jelzi, hogy a kapitalizálódó földművelés egyre nagyobb szerephez jut. A 19. század végétől egyre növekszik a szőlő és gyümölcstermesztés jelentősége. Országszerte ismert a kiffer körte és a halasi homoki bor. Az élelmiszeripar köréből a malmokon kívül a baromfi, tej, gyümölcs fkapitalizálódó kapitalizálódó eldolgozást és exportot kell említeni. A kereskedelem és az árutermelés fejlődését elősegítette, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fővonalat Kiskunhalas érintésével építették meg. 1882-ben megindult a közlekedés Pest és Szabadka felé, s megjelent az első halasi újság is.

A 19 – 20. század fordulójától a gazdasági fellendülés és társadalmi modernizáció építkezési hullámot eredményezett. A kevés korábbi barokk és klasszicista épület mellett sorra épültek a modernebb középületek és polgárházak. Természetesen több ipari épület (téglagyár, villanygyár) és kövesút is készült. A lakosság száma 1910-re eléri a 25000 főt. A város fejlődését célzó további tervek megvalósítását több évtizedig megakasztotta, lelassította az első világháború kitörése. Több mint ezer hősi halottat vesztett a település. Emléküket az 1926-ban állított "Hősök szobra" nevű emlékmű őrzi.

A két világháború között burkolatot kaptak a fontosabb utcák. Megépült a csipkeház, a katolikus polgári, két mezőgazdasági iskola és internátus, tanyai iskolák és csecsmőotthonok, két laktanya, állami pincészet. Bővült a kórház, elkészült a sóstói és a fehértói strand. A lakásínség enyhítésére lakások, bérházak, lakóházak készültek. A gazdasági élet erőteljesebb nekilendülése csak az 1930-as évek második felére jellemző. A második világháború több mint ezer áldozat (zsidó, mártír, hősi halott) életét követelte. A háborút követően politikai felpezsdülés következett be, megtörtént a földosztás. 1950-es évek végén hét mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Az 1960-as évek elejétől Kiskunhalasi Állami Gazdaság több ezer kataszteri holdon gazdálkodott. A 60-70-es években több nagyobb ipari üzem települt ide.

Halas a történelmi Magyarország hatodik legnagyobb határú városa volt. Jelentős közigazgatási változást eredményezett Pirtó (1947), Kunfehértó, Balotaszállás, Zsana (1952) önálló községgé válása, Bodoglár, Tajó puszta Kiskunmajsához csatolása (1972). A nagy halasi határ mezőgazdasági műveléséhez a 18-19. században szükségszerű volt a tanyák létrejötte. A 20. században már a lakosság 50 %-a külterületen élt. A szocialista korszak éveiben a tanyák száma megfogyatkozott. Napjainkban a lakó és gazdasági szerepkörön túl, idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgálnak. Bár a járások megszűntével csökkent Kiskunhalas közigazgatási szerepe, fejlett intézményi és szolgáltató rendszere révén megmaradt a térség ellátó központjának. Igazgatási és térségszervező funkciója a kistérségi szerepkör felértékelődésével, napjainkban ismét erősödik.

 

       

 

Gazdaság

 

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET

Kiskunhalas a felzárkózó kisvárosok körébe tartozik. Területe 228 km2 – ebből 14 km2 belterület - lakossága ~30.000 fő, népsűrűség 131 fő/ km2.  Halas a térség intézményi, piaci és szolgáltató központja. Munkahelyein a helybelieken kívül bejáró munkavállalók is dolgoznak. Az élet minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen jelzik Kiskunhalas központi szerepkörét. Vonzó hatása a környezetében erős, de távolabbi településekre is hatással van. Az országhatár viszonylagos közelsége és a városon áthaladó nemzetközi forgalom révén a külföldiek ellátásában is szerepet vállal.


Kiskunhalas népességszámára a lassú fogyás jellemző, amely elsősorban a csökkenő születésszám, kismértékben az elvándorlás következménye. A népesség korösszetétele -értékét és tendenciáját tekintve - egyaránt a megyei és országos szinthez közelít. A változás időbeli tendenciáját tekintve, kedvezőtlen folyamat, hogy csökken a fiatalkorúak aránya. Ugyanakkor a régiós és országos átlaghoz viszonyítva a 0-14 év közötti korosztály aránya kedvezőbb. Ez a különböző intézmények iránti igények módosulásával is jár, hiszen egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerősödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben.

 


Az önkormányzat saját intézményhálózata útján, 12 önállóan gazdálkodó intézményi egységbe szervezve – mely 29 szakmailag önálló intézményi egységet foglal magába – látja el a következő feladatokat:

  • óvodai nevelés, iskolai előkészítés,
  • iskoláskorúak általános iskolai oktatása,
  • iskoláskorúak gimnáziumi oktatása,
  • iskoláskorúak szakközépiskolai oktatása,
  • fekvőbeteg ellátás,
  • városüzemeltetés, parkfenntartás,
  • bölcsődei ellátás,
  • szociális intézményi ellátás,
  • családsegítés, krízisellátás,
  • művelődési és könyvtári feladatok.

A bölcsődei és óvodai ellátást az önkormányzati intézmények mellett még további 7 működő családi napközi egészíti ki vállalkozási formában.

 

 

 

Az óvodai ellátásban kilenc önkormányzati fenntartású óvodai intézményegység, és a Kiskunhalasi Református Egyház fenntartásában működő óvodai intézményegység vesz részt. 2003 szeptemberétől beindult a Bóbita Óvodában az első német nemzetiségi önálló csoport 24 fővel. Az óvodai létszám 1996-óta csökkenő tendenciát mutat. A város óvodahálózata valamennyi intézményben napközis szolgáltatást nyújt


Általános iskolai oktatás - nevelés:
Városunkban öt önkormányzati fenntartású általános iskola működik. Egy megyei fenntartásúban az enyhe fokban értelmi fogyatékosok oktatását végzik. A Katolikus Egyház által fenntartott Szent József Római Katolikus Általános Iskolával az önkormányzat közoktatási megállapodást kötött, melynek kapcsán finanszírozza az ott folyó feladatellátást. Az alapfokú oktatásban részt vesz a diákotthon és a megyei önkormányzat által működtetett zeneiskola, amelyben új tagozat a néptánc, társastánc-oktatás és művészeti oktatás. Valamennyi iskola kialakította a rá jellemző profilt, amely területen emelt, tagozatos szinten végzi a gyermekek oktatását. Általános iskoláiban működik nyelvi, matematikai, ének-zene, testnevelés, informatika tagozat.


Középfokú oktatás-nevelés és szakképzés:
Az önkormányzat fenntartásában két középiskola, a Bibó István Giminázium és a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola van. A Garbai Sándor Szakképző Iskola megyei fenntartásba került, a Szilády Áron Gimnázium pedig a Református Egyház fenntartásában áll. A szakközépiskolai szakképzésben iskoláink teljes egészében átálltak a világbanki képzési modellre. A szakmunkásképzés aránya folyamatosan csökkenő tendenciájú, miközben a középfokú képzésben résztvevő tanulók száma emelkedett. A városban tanuló középiskolás vidéki tanulók aránya 45%.


Felsőfokú oktatás – képzés:

A II. Rákóczi Szakközépiskolában pénzügyi és számviteli ügyintézői felsőfokú akkreditált szakképzés, valamint informatikai mérnökasszisztens képzés folyik.


Kollégiumi nevelés
Városunkban két önkormányzati-, egy egyházi-, és egy megyei fenntartású kollégium működik. Önálló intézményként a Bernáth Lajos Kollégium végez kollégiumi ellátási feladatokat. A város jelenlegi kollégiumi férőhelyei a szükségleteket ki tudják elégíteni.


Egészségügy
Az egészségügyi alapellátást – mint kötelező önkormányzati feladatot – 11 felnőtt háziorvosi, 6 gyermek-ellátó körzetbe szervezve, és a fogászati ellátást egészségügyi vállalkozási formában látja el az önkormányzat. A 665 ágyas kórház a város és vonzáskörzete 126000 lakosa egészségügyi ellátásában meghatározó. A likviditás javítása érdekében, a fenntartó önkormányzat külső tőke bevonására készül, ezért a kórházat intézményből közhasznú társasággá alakította át. A gyógyszertárak magánkézben üzemelnek.

 

Szociális infrastruktúra
A város szociális ellátó rendszer alapintézményei:

  • Pszichiátriai betegek otthona (megyei intézmény)
  • Egyesített szociális intézmény és a hozzá kapcsolódó idősek klubja
  • Családsegítő szolgálat – A szolgálat része a családok átmeneti otthonai (2), a férfi átmeneti hajléktalan szálló és a népkonyha.
  • Szakosított otthon – a fogyatékosok otthonát, átmeneti gondozóházát és napközi otthonát befogadó intézmény.

A szociális és gyermekvédelmi Intézményrendszernek a városban biztonságot, stabilitást, kiszámítható lehetőséget kell nyújtani, ehhez segítő-ellátó koordináló rendszer szükséges. Az egészségügyi alapellátás és szociális alapellátási feladatok közelítése során, az idős ellátás a kórházzal, egészségügyi alapellátással szorosabb partneri viszonyokon alapul a következő években. A meglévő esély egyenlőtlenség csökkentése szoros együttműködésben valósul meg a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A szegénység enyhítése érdekében az önkormányzat ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a rászorultak részére az óvodákban, majd ezt fokozatosan kiterjeszti a bölcsődére és az általános iskolák alsó tagozatos osztályaira is 2006-ig. „Szociális kerek asztal” keretében a közös munkába az egyházak és az érdekelt civil szervezetek is bevonásra kerülnek. Az önkormányzat 2002-2006. közötti gazdasági programja előirányozza szociális bérlakás építését és juttatását a fiataloknak és nyugdíjas garzonház építését az idős emberek számára.

 

Műszaki infrastruktúra
A város jelenlegi lakásállománya 8.500 lakás. Az elmúlt években 150 új lakás épült társasház építés keretében, a családi lakóházak építése évenként kb. 50 db. Az önkormányzat 2002-től indította bérlakás-programját, első évben 36 lakás építésével.

 

A város vízbázisa II. osztályú rétegvíz, amely minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, illetve a határértéket megközelítő arzént. A vezetékes vízellátás közel 100 %-os. A belterületi 27500 lakosból 26000 közüzemi ellátásban részesül. A belterületi lakások 60%-a bekapcsolt a szennyvízcsatorna hálózatba. 2002. évben indult a város 1500 ingatlanának szennyvízcsatornázása, mely a következő években a város teljes belterületére kiterjed. A szennyvíztisztító telep kapacitása 6400 m3/nap, jelenlegi leterheltsége 4000 m3/nap. A város külön csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkezik, amely zárt csatornákból és nyílt, lefolyással rendelkező árkokból áll. Befogadó a Dong-ér főcsatorna, valamint az Alsószállási csatorna. A város főgyűjtő rendszere elkészült, a további csatornák építésére, átépítésére kiviteli tervek készültek. Megoldódott a Csetényi ligetben lévő záportározó felújítása, amely egy bizonyos mértékű vízszinttartás mellett része a pihenő parknak, mely egyben mikroklímát befolyásoló hatással is jár. A szervezett szemétszállítás a város teljes területén megoldott, a város külterületén városi kommunális hulladéklerakó működik.

Erősáramú hálózat: A meglévő 120/20 kV-os alállomás és a 20 kV-os hálózat a város igényeit hosszútávon is biztosítani tudja Villanyárammal rendelkezik a lakások 99%-a, vezetékes gázzal 88%. Belterületen a gázellátás 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban. A távfűtött lakások aránya 14%. A város távbeszélő ellátása jelenleg megoldott: a belterület 82%-án a vezetékes telefonhálózat kiépített, a lakások 50%-a bekötött. A Pannon és Westel GSM rendszernek két-két átjátszó tornya van a feladatokat. A mikrohullámú rendszerek bővítését sem az Antenna Hungária, sem a Határőrség nem tervezi.

A zöldfelületi beruházások az elmúlt években kiemelt szerepet kaptak városunkban (Sóstói parkerdő, Csetényi park, Erzsébet tér). Ez a gyakorlat továbbra is folytatódik a várost átszelő "zöldfolyosók" megvalósításával. A városi úthálózat 131,5 km hosszú, ezeken a közvilágítás megoldott. A burkolt utak aránya 85 %, a járdák 79%-a kiépített, a várost észak-déli irányban végig, kelet-nyugat irányban részben kiépült kerékpárút szeli át. A külterületi földrészletek, tanyák megközelítését szolgáló földutak karbantartása a nagyüzemek megszűnésével az érintettekre és önkormányzatokra erejüket meghaladó terheket ró. Közlekedés: A városon halad át az 53-as számú (Budapest - Kelebia) főút. A térség vasúthálózatában Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vonal nemzetközi forgalmat bonyolít. Halas vasúti csomóponti szerepét erősíti, hogy a Kiskunfélegyháza-Baja szárnyvonal itt halad át, biztosítva Szeged és Pécs vasúti összeköttetését.

 

Mezőgazdaság
A település és térsége hagyományosan agrártermelő és azt feldolgozó iparú. A város korábbi életében a szőlő-gyümölcs kultúra, állattartás volt a meghatározó. Történelmileg kialakult gazdasági szerkezetét, mezővárosi arculatát a 20. század közepének iparosítási törekvései sem tudták megváltoztatatni. Máig fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarha tartás, szőlészet, borfeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztés kiszolgálására szakosodott. Jelentős a zöldség-, gyümölcs-, és gabonatermesztés. Utóbbi háttéripara biztosított és működik. A privatizációs folyamatok hatására a korábbi nagyüzemek megszűntek. A termőföldek tulajdoni és használati viszonyai lényegesen megváltoztak, azonban továbbra is jelentős szerepe van a kistermelőknek, egyéni gazdáknak, vállalkozóknak.

A mezőgazdaságra vonatkozó elemzéseket lásd: Kiskunhalas kistérség fejezetben !

 

      
















 

 

Kiskunhalas, a szőlő és bor városa

Kiskunhalas 1761-ben készült Kiskunhalas határtérképén a szőlőterület „Szőlőskert” néven jelölt, ez ma az Öregszőlők puszta. A 19. század közepéig szőlőt csak ezen a területen lehetett telepíteni Nagyobb területen telepítettek 1853-ban, a mai Iparszőlők területén. Kiskunhalas a szőlő-bor városává a 19. század végén vált, több, egyszerre kedvezően ható okból:

  • a filoxérával szemben a kiskunhalasi homok immunis volt,
  • a megépült a Pest-Zimonyi vasút versenyképessé tette a halasi borokat,
  • a városi lakosság, és az ipari munkásság is vásárlóvá vált.
  • korszerű, a homoki termesztésre adaptált technológiák jelentek meg,
  • 1893-ban bortörvényt léptettek életbe, Halast besorolták, a Dunán- inneni kerület kerti szőlők borvidékbe. A halasi szőlőterület 1912-re már 2806 ha. Az ültetvények vegyesek, de háromnegyedük kék szőlő.

Az I. világháborút az ágazat a harmincas évek elejére heverte ki. A korszerű szőlőfeldolgozás, borászat megteremtésére Halason állami pincét építettek 1937-ben, amely ma is kiválóan működik. A II. világháború, az államosítások, a beszolgáltatási rendszer, a magas boradó a termelést és feldolgozást tönkretette. Gyökeres változást az 1960-as évek hoztak. Az Állami Gazdaságnak 1965-re 335 ha szőlőültetvénnye volt, a szövetkezetek 430 ha szőlőt telepítettek és magas művelésre tértek át a jobb gépesíthetőség érdekében. Sajnos nem a legkedvezőbb fajták kerültek telepítésre, bár kisebb mértékben minőségi fajták is voltak. 1972-ben az Állami Gazdasághoz csatolták a fehértóit és további gazdaságok csatlakoztak a Halasi Szőlőtermesztési Rendszerhez.

Az 1960-as évek végére megszűnt a szőlőművelésre alkalmas, hazai traktorok gyártása. A más sortávolságot igénylő gépek miatt kénytelenek voltak az ültetvényeket megritkítani. Az 1970-es évek elején már 360 cm-es sortávolságon folytatták a telepítéseket, minőségi fajtákat helyezve előtérbe. A termelési rendszer keretében a halasi termelőszövetkezeteknél nagy telepítések történtek és lendületet kapott a szakcsoportos ültetvénytelepítés is. Az ÁG földjén magánszemélyek, hitelből telepíthettek szőlőt. Több száz halasi jutott így az egybefüggő szőlőskertekben parcellához. A fajtaösszetétel is kedvező volt, zala gyöngye mellett rajnai rizling, kékfrankos, ottonel muskotály és chassellas került nagyrészt telepítésre. Az ÁG szőlőterülete 1300 ha-ra, a szakcsoporté 150 ha-ra, még a HSZR által integrált szőlőké 2000 ha fölé nőtt. 1980-ra a halasi ÁG szőlőtermesztése a világ élvonalába került.

 

     

 

Nagyüzemi szőlőfeldolgozást az 1960-as évek elejéig kizárólag a pincegazdaságban végeztek. Ez a kapacitás már nem volt elég és az ÁG is önállósodásra törekedett. Tajón építettek egy 42.500 hl-es tárolóterű borpincét, szőlőfeldolgozóval, laboratóriummal, borpalackozóval, majd Balotán egy 25.000 hl-es pincét, szőlőfeldolgozóval. A Kunfehértói ÁG-val történt egyesítéskor a kapacitás még 35.000 hl-rel bővült. Az összes tároló kapacitást húsz év alatt közel 250.000 hl-re nőtt. 1979-ben megkezdték a pezsgő, majd a vermutgyártást. A jó szakmai és kereskedői munka eredményeként a borforgalmazás elérte az évi 180.000 hl-t az 1980-as évek közepén, melynek 60%-a, palackozva került értékesítésre. Exportáltak évi 10 millió palackot, legnagyobb vevő a Szovjetunió, NDK és Lengyelország voltak, de jutottak palackozott minőségi borok Nyugat-Európába is. Évi több ezer hl hordósbor került az NSZK-ba és az Egyesült Királyságba.

Az 1980-as évek közepétől a Szovjet piac bedugult, az árak visszaestek, borkészletek halmozódtak fel, a szőlőtelepítések leálltak. Németország egyesítésével az NDK piacainkat is elveszítettük. A nehéz helyzetbe került Állami Gazdaság a szakcsoportos szőlők földbirtoklását a szakcsoporti tagoknak nagyon méltányos áron értékesítette, az ÁG dolgozói ingyenes vagyonjegyükért szőlő-birtokot is vásárolhattak. A többi ültetvény a kárpótlás keretében került értékesítésre. Ugyanez a folyamat játszódott le megközelítőleg a szövetkezeteknél is. Így az 1990-es évek közepére a szőlőbirtokok magánkézbe kerültek. A pincegazdaság a halasi pincészetét fokozatosan visszafejlesztette. Megszüntette a szőlőfeldolgozást, majd a borászati tevékenységet is. Máshol palackozott italait nagykereskedelmi raktárából értékesítette.

A privatizációt követően, 1998-ra valamennyi pincészet újra üzemelt. Új borászati nagyüzemet is létesítettek az ÁG volt likőrüzemének területén, ahol a megszűnt tajói pezsgő- és vermutgyártást is tovább folytatja a Bacchus Drink Kft. A régi pincészetek utódai: Kiskunhalason a Halasi Borászati Kft, Balotaszálláson a Veltelíni Kft, Kunfehértón a Bognár-Boris Kft, Tajón a Háros-Vin Kft. A borok minőségének javulásával párhuzamosan ismét szállítanak az európai piacokra halasi borokat, elsődlegesen hordós, de már palackos kiszerelésben is. Az egyre jobb szakmai munkát nem csak a piaci eredmények, hanem a különböző borversenyeken elért aranyérmes helyezések is bizonyítják. Kiemelkedő eredményt ért el a Halasi Borászati Kft 2000. évi Kiskunhalasi Kékfrankos száraz vörös bora, mely beválasztásra került a legjobb (TOP 10) alföldi borok közé. Török Zoltán a 2000. évjáratú Kékfrankos Rozé borával elnyerte a 2000. évi Országos Rozé Borverseny nagydíját. 1987-ben a Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve alkalmából Kiskunhalas megkapta a „Szőlő és a Bor Városa” címet. A város tagja a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének. 1995-ben megalakult a halasi hegyközség, összefogva a lakosság szőlő-és bortermelőit. Jelenleg 449 tag 447 ha árutermő szőlőültetvényt művel.

1997-ben, a szőlő- és borkultúráért tenni akarók megalapították a Kiskunhalasi Borlovagrendet. Az egyesület célja Kiskunhalas és vidéke borainak, borpárlatainak és pezsgőinek ismertté tétele. A kulturált borfogyasztás propagálásával, rendezvényekkel járulnak hozzá a borturizmus fejlesztéséhez, és támogatják a szakképzést. Jelvényül a Thorma János Múzeumban őrzött, halas környéki avar lovas sírban talált ivókürtöt választották. A Borlovagrend zászlósborának, a városunk borászatát Közép-Európában elismerté tevő Veltelíni bort választotta. Kiskunhalason 2003-ban már a XXIV. Nemzetközi Szüreti Fesztivál került megrendezésre. Színes felvonulással, jelentős kulturális műsorral, különböző színvonalas kiállításokkal, borbemutatókkal ünnepli a város a szüretet.

Forrás: Kunszeri Miklós- Kiskunhalas a szőlő és bor városa (Kiskunhalasi almanach 2002.)

Halasi, Halas környéki palackos italok

Gyártó

Termék

Bacchus Drink Kft
Kiskunhalas

Kiskunhalas vidéki Olaszrizling (Country wine)

Kiskunhalas vidéki Ottonel Muskotály (félédes, fehér tájbor)

Bacchus pezsgő (különlegesen száraz, fehér pezsgő)

Bacchus édes fehér pezsgő (Doux)

Bacchus Kékfrankos minőségi félédes vörösbor

Bacchus Kékfrankos minőségi száraz vörösbor

Halasi Borászati Kft
Kiskunhalas

Kiskunhalasi Kékfrankos (hosszú palack)

Zöld Veltelini (hosszú palack)

Zöld Veltelini (normál 7 decis) 1998.

Olasz Rizling

Kékfrankos 1998.

Zweigelt 1999.

Arany Kapu Rt.
Kunfehértó

Halasi Körtepálinka (Hungaricum)

Halasi Cseresznyepálinka (Hungaricum)

Halasi Birsp.

Halasi Barackp.

Halasi Szilvap.

Halasi Ószilvap.

Halasi Törkölyp.

Zölddió Likőr

Moulin Noir Brandy V.S.O.P.

 

 

Ipar - A városban a mintegy 800 gazdasági társaság mellett 2000 egyéni vállalkozó és 1200 őstermelő regisztrált. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás (Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. Halasi Csirke Kft), a malomipar (HALMA Malomipari Rt.). A KISKUN Gt. nemzetközileg ismert növénynemesítő, kutató és termelő központ.

Az ötvenes évektől több könnyűipari cég települt le, kialakult a város keleti ipari területe. Az 1960-as és ’70-es években erőteljesebb iparosítás kezdődött. A jelentősebbek a papíripar, fa-feldolgozóipar, ruha és textilipar, építőipar, gépgyártás és a hagyományos lakatos termékek gyártása terén működnek. Az 1980-as évekre az áruházak, bankok, biztosítók, szállodák, utazási irodák megjelenése a jellemző. Az 1990-es évek elején az iparvállalatok válságba kerültek, sorra megszűntek vagy átalakultak. Az egykor idetelepült állami ipari vállalatokat életképes és jelentős magánvállalkozások váltották fel.

 

Az elmúlt évtizedekben a város iparában meghatározóvá váltak a multinacionális társaságok, az olajipar, az építőipar, a textilipar és papíripar területén. A részben külföldi tőkével és irányítással működő nagyvállalatok foglalkoztatják a lakosság jelentős hányadát. Az építőiparban működők között a Merkbau Kft., a Modinvest Kft. és a Dinamika Kft. a legismertebb. Több fa-, műanyag- és épület-asztalosipari cég van jelen.  Nemzetközi piacra dolgozik a GANZAIR Rt. kompresszor és légtechnikai berendezések gyára. A Kiskunhalas környéki olaj és földgáz kitermelés, ill. az ezzel kapcsolatos kutatás, feldolgozás, szállítás országos jelentőségű.

 

Kereskedelem, szolgáltatások - A városnak - tranzit, határközeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Több vámügynökség működik a városban önálló vámudvarral. Halason jelen van számos pénzintézet és biztosító  és egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások is megtalálhatók. A város ad otthont a több kereskedelmi áruházlának (DM, SPAR, PROFI, ROSSMANN, TESCO)  és  a déli városkapunál bevásárló központ is található. A kommunikációs és marketing szolgáltatások jól kiépítettek. Helyi rádió és két helyi televízió sugároz, a helyi és országos lapok mellett a külföldi lapok egy része is beszerezhető. Számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó és szállító szolgáltatás telephelye Halas. A városban több autószalon, szerviz műhely és üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki az autósokat. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi-, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek. Megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. A város 2 szállodája 200 ágyat biztosít, motelek, panziók és egyéb szálláslehetőségek további 900 ággyal rendelkeznek. Több melegkonyhás étterem és vendéglő nyújt színvonalas vendéglátási lehetőséget.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Ipari park

 


Kiskunhalas város 1999 decemberében nyert Ipari Park címet a keleti iparterület szabadon álló ingatlanjaira, melyet északról a Majsai út, nyugatról a Szegedi út, délről a kiskunfélegyházi vasútvonal határol. A terület nagysága 42 hektár, melyből önkormányzati tulajdon 21,3 hektár. A terület 200 m-es közelében található a városi vasútállomás, a kelet-nyugati és észak-déli vasútvonalak a terület közvetlen közelében haladnak, az Ipari Parkban ipari vágány és rakodó található. A területtől 300 m-es távolságra tervezi a város az új távolsági és helyi buszpályaudvarát megépíteni. Az Ipari Parkkal érintkező utakon rendszeres buszjáratok haladnak, a megállók kiépítettek.

 

A megépített infrastruktúra elemei és a rendelkezésre álló kapacitások:

Az Ipari Park összes terület:

404 950 m2

Közlekedési területek:

4410 m2 utak, parkolók

Szabad terület - Felépítmények nélkül:

200 000 m2

Közművek:

 

Víz:

200 m3/h

Gáz:

1000m3/h

Elektromos áram:

160 KWh

Közlekedés:

 

Legközelebbi autópálya

Kiskunfélegyháza M5 távolsága 40km

Legközelebbi I. Főút

5. sz. Főút, távolsága 40km

Legközelebbi II. Főút

53.sz. Főút, helyben

Határátkelő

Tompa-Kelebia 25 km

VÁM-ZOLL

Kiskunhalas, helyben

Vasút

Közvetlen kapcsolat az Ipari Parkkal

Legközelebbi állomás

Kiskunhalas állomás távolsága 150 m

Kikötő

Baja, távolsága 50 km

Repülőtér

Szeged, távolsága 50 km

Az ismertetett infrastruktúra beruházás az Ipari Park korábban fel nem tárt területén zajlott, emellett a Majsai útról megközelíthető területrész kisebb infrastruktúra fejlesztéssel a befektető számára rövid idő alatt kialakítható, igénybe vehető.

Az Ipari Park területére betelepülő vállalkozások számára az Önkormányzat tanácsadást nyújt és gyorsított ügyintézést biztosít.

Az Ipari Park területén már működő vállalkozások száma 14, tevékenységük: csomagolóanyag- és irodaszergyártás, nyomdaipar, építőipar, műanyag-feldolgozás, faipari termékgyártás, szállítás, világítótestek gyártása és kereskedelme, kommunális szolgáltatás, másodnyersanyag-kereskedelem.

  


 

 


 

 

 Kultúra

 

Kultúrtörténet

 

A város kulturális életét évszázadokon keresztül befolyásolta az a tény, hogy a Szilády Áron Gimnázium elődje a debreceni Református Kollégiumhoz tartozott. A hatvan éven keresztül itt tevékenykedő Szilády Áron (1837-1922) református lelkész, képviselő, történész, műfordító, akadémikus erős egyénisége rányomta bélyegét a település arculatára.

Működése révén főgimnázium szerveződött, létrejött a múzeum, megépült a gimnázium új épülete. Protestáns szellemiség jellemezte a közéletet, ami hatott az itt tanító tanárokra is. Szilády Áron és Thury József tudományos munkásságát a jelenkor is nagyra értékeli. Műveik az orientalisztika, a magyar őstörténet és történelem mai kutatói számára alapvető forrásmunkák. Gyárfás István történész, a város egykori jegyzője, a jászok és a kunok történetéről szóló munkájával írta be nevét a magyar történettudományba.

 

Sajátos színfoltjai voltak a város szellemi életének az ún. parasztköltők, (pl.: Gózon István, Bacsó László, Vas Imre) akik kézzel írott verseskönyveikben - saját műveik mellett - a korabeli népszerű verseket, énekeket is megörökítették.

 

Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Az ő nevét viseli a múzeum, ahol a Thorma Galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye a "Talpra magyar" és az "Aradi vértanúk". A múzeum állandó kiállítása "Halas, a kiskun mezőváros" történetét mutatja be. A Halas Galéria fogja össze a város közgyűjteményét, melyet több kiállítóhelyen mutat be. A Gyűjtemények Házában a város nemrég elhunyt díszpolgárának Berki Violának tündérszép képeit lehet megcsodálni, a Végh-kúria ad otthont a Munkácsy díjas festő Diószegi Balázs gyűjteményes kiállításának. Jelentős a halasi, vagy a várossal régóta kapcsolatot tartó professzionalista és amatőr művészek munkássága, akik a legkülönfélébb művészeti ágakban gazdagítják a város, több esetben az ország kulturális életét.

 

Időszaki kiállítóhelyek is gazdagítják a kulturális kínálatot. Az Általános Művelődési Központban és Közösségek Házában gyakran kapnak helyet országos hírű és helybeli művészek, gyűjtők. A 2003-ban alapított Kiskunhalasi Művelődési Központ Kulturális és Közművelődési Kht. működteti a Városi Filmszínházat, a Közösségek Házát, valamint a „Néptáncház”-at. Feladata a városi közművelődési programok események rendezése, szervezése, koordinálása, valamint helyszíne számos civil szervezet, intézmény rendezvényének. A II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolához tartozik a Csillagda, valamint az iskola ad otthont a Vadászati kiállítás és trófeagyűjteménynek.

Százezer kötetes a Városi Könyvtár, amely a könyvek, folyóiratok mellett jelentős hang és videó anyaggal is rendelkezik. Itt működik a városi Európai Információs Pont, közösségi Internet elérési lehetőséggel. A könyvtár szervezője és színhelye irodalmi és szakmai előadásoknak is. Levéltár, különböző művelődési házak, klubok adnak lehetőséget kikapcsolódásra, művelődésre, tudományos kutatásra.

 

Működik városunkban helyi színjátszó csoport. Vidéki társulatok rendszeresen tartanak színházi estéket a Filmszínházban. A Bemutató Színházi Esték sorozat keretében láthatunk darabokat a Közösségek Házában. Hagyomány a nyaranta megrendezésre kerülő Múzeumkerti Esték előadássorozat. Több helyi énekkar, zenekar színesíti fellépésével a városi rendezvényeket. Országos szintű eredményekkel és számos külföldi fellépéssel büszkélkedhet a hagyományos és modern társastáncokkal foglalkozó Stúdió 2000, és a magyar néptáncokat bemutató Halas Táncegyüttes.

 

A város polgárosodását segíti közel száz civil szervezet, közösség. A kultúra, művészet, tudományos élet csak támogatók segítségével létezhet, fejlődhet. Városunk önkormányzata e kulturális célok támogatására hozta létre a Civil Alap Közalapítványt, de halasi vállalkozók és nemes lelkű magánszemélyek is szponzorálják a kulturális eseményeket. Ezt az összefogást példázzák a Halast bemutató könyvek, kiadványok sorozata, amelyek létrejötte az önkormányzat mellett közalapítványnak, vállalkozói és magán mecenatúrának is köszönhető.

Halas legjelentősebb tradicionális rendezvényei a Halasi Hetek és a Halasi Szüret. A Város Napja (május 6.) helytörténeti kulcsfontosságú eseményéhez, a redemptio (önmegváltás), elfogadása napjához kötődik. A három rendezvénysorozat méltó keretet ad arra, hogy a város bemutassa kulturális-, szellemi-, gazdasági-, sport és egyéb értékeit.

 

 

           

 

  

 

Fotók: Szűcs Károly, Ferincz János, Pozsgai Ákos


 


Építészet, műemlékek

 

A török pusztítás eltüntette a korábbi századok épületeit. A földből, agyagból épített lakóházak nem időtállóak. Legrégebbi építészeti emlékek a 18. századból maradtak fenn.

A klasszicizáló későbarokk stílusú mai református templom 1772-ben, ill. 1814-1823 között épült a korábbi templomok helyére. A 19. század eleji építkezést Schwörtz János és Frigyes tervei szerint végezték. Értékes az empire stílusú szószék és papi ülőhely. Különlegesség a szégyenkő a templom külső falánál. A barokk stílusú római katolikus templom 1770-ben készült el, a katolikusok újratelepedését követően. Építője Gföller Jakab. A templomot 1940-ben bővítették háromezer személy befogadására. Érdemes megnézni a katolikus templom mellé áttelepített Kálváriát. Fő értéke a két lator népies barokk szobra a 19. század elejéről. A Zsinagóga 1857-1860 között épült klasszicista romantikus stílusban.

A klasszicista városházát Fischer Ágoston tervei szerint 1833-1834-ben építették. A háztömbnyi szecessziós városháza Hikisch Rezső tervei alapján 1906-ban készült el. Az oktatási és művelődési célokra emelt épületek közül ki kell emelni a Szilády Áron nevét viselő gimnáziumot, amely 1892-ben Kauser József tervei alapján épült és a halasi csipke otthonát a Csipkeházat, amely 1935-ben készült a hagyományos tornácos parasztház mintájára.

 

     

 

A régi lakóépületek közül már alig találni. A Tabánban még láthatunk néhány, néprajzi szempontból érdekes parasztházat. Említést érdemel a Tájház (Marx tér 1.), a Sóstói Csárda (Sóstó), a boltíves tornácú Végh-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. A Sáfrik-féle szélmalom ipartörténeti emlék, a 19. század második felében épült, műemléki helyreállítása 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes és látogatható. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe, ahol a jeles halasiak sírjai és a sírkő kert a város múltjáról mesél. Kiskunhalas építészeti emlékei között kalauzol a múzeumi sorozatban, 2001-ben kiadott könyv. A város mai építészetére a harmonikus fejlesztés jellemző. Ezt a tudatos törekvést jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1988-ban kiadott Hild-éremmel.

 

 

Halast számos szobor, emléktábla díszíti. A látogató megnézheti a halasi csata emlékművét Damkó József "Búsuló kuruc" című, kuruc szobornak emlegetett művét. Az első világháború elesett hőseinek emlékművét, a második világháború áldozatainak új emlékoszlopát. Az utóbbiak közelében Szilády Áron mellszobra található. Már tradíció, hogy évente újabb műalkotással gazdagodik a város. A városból elszármazott Mozer Ilonának és férjének Barth Károlynak köszönhető az utóbbi években avatott "Csipkevarrók" szobor, Thorma János" mellszobor és "Hunyadi hollós" kút. Tervezés alatt áll a város jelképének – a halasi csipkének – köztéri szoborba foglalása.

 

 

           

Forrás: Szakál Aurél „Kiskunhalas rövid bemutatása” Kiskunhalas almanach 2002.
Fotók: Szűcs Károly, Ferincz János


 


Halasi Csipke

 

  

Kiskunhalas világhírű ékessége a halasi csipke 2002-ben ünnepelte 100 éves fennállását, s a sok vihar, hányattatás ellenére azon kevés csipkeműhely közé tartozik, amely a mai napig működik.

A csipkék királynőjének is nevezett halasi csipke 1902-ben indult el hódító útjára. Első megjelenése óta fontos részét képezi a magyar iparművészetnek. Dékáni Árpád (1861-1931) iparművész, csipketervező és Markovits Mária (1875-1954) iparművész, csipkevarró hozta létre a kiskunhalasi varrott csipke egyedi technikáját, készítette el az első halasi csipkéket. A csipkék terveit Dékáni Árpád alkotta, ezek Markovits Mária keze és találékonysága által váltak csipkévé.

A kiskunhalasi csipkék varrott csipkék. Technikájuk egyedülálló. Markovits Mária az addig ismert varrott csipkeöltések helyett új csipkevarró technikát dolgozott ki. A halasi csipke különlegessége a motívumok erőteljes körvonala. Erre kontúrfonalat fércelnek. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, stoppolással töltik ki. A halasi csipke varrásának két egymást követő munkafázisa a kontúrozás és a tűvel szövés. A kitöltő öltésekből az első években tíz-tizenöt félét használtak. Később ezek száma 30-ra szaporodott. Jelenleg 60 féle változat ismert. Az öltések hangulatos megkülönböztető neveket kaptak: kunfátyolos, harmatcsepp, hópelyhes, rózsafüzér, nefelejcses, hármas ágbogas, négyes sejtes, stb. A különböző sűrűségű csipkeminták egymásmellettisége olyan a fehér csipkéken, mint a színek a festményeken.

A halasi csipkék motívumai változatosak. Ezt a csipketechnika lehetőségei és a tervező egyénisége, stílusa együttesen határozzák meg. Készültek szecessziós, magyaros, modern stílusú csipkék. Léteznek növényi díszes (virág-, levélmintás), állatos (hattyú, páva, galamb, szarvas, oroszlán, stb.) emberalakos és nonfiguratív csipkék.

 

   

 

Változatosak a halasi csipke felhasználási lehetőségei is. Leggyakoribb alkalmazásuk a kis terítő, terítő. A nagy terítők között volt már bravúrosnak mondható 100, 150, 180 cm átmérőjű is. Külön szólni kell a címeres csipketerítők divatjáról. Gyakori a szegélycsipke és a ruházati csipke (menyasszonyi fejdísz, gallér, zsabó, kézelő, kötény, kitűző, díszzsebkendő, legyező, tarsoly, stb).

 

Kezdetben (1902-1906) minden csipkét Dékáni Árpád tervezett, és Budapestre költözése után még számos csipke tervet alkotott a halasi csipkeműhelynek és a halasi varrólányokkal is dolgozó budapesti műhely számára. Dékáni távozása után még sok kiskunhalasi illetőségű csipketervező működött a következő évtizedek során. A legjelentősebbek: Stepanek Ernő (1881-1934), Tar Antal (1891-?), Csorba Tibor (1906-1985), Tóth Béla (1910-1996), Vorák József (1915-1984), Nagy Kálozi Lili (1918-), Bodor Miklós (1925-), Bródi Mária (1949-). Kapcsolatba kerültek a halasi csipkével máshol élő tervezők is. A legfontosabbakat mindenképpen meg kell említeni: Bazaláné Gábris Ilona, Pongrácz Margit, Kelety Eszter, Országh Ilona, Rucsinszky Anna, Demjén Júlia, Molnár Béla.

 

  

 

A csipke tervek megvalósulásához nélkülözhetetlen a csipkevarrók nagy türelmet és figyelmet igénylő munkája. Az elmúlt 100 évből mintegy 200 csipkevarrót ismerünk név szerint. Napjainkban 15 lány és asszony varrja a különleges csipkét. A kiskunhalasi csipke technikát évekig tanulják az erre vállalkozók. Fél év betanulás után 4-5 évi gyakorlás kell a biztos mesterségbeli tudáshoz. A halasi csipke varrása nagyon időigényes. A 15 csipkevarró napi nyolc órát dolgozva kb. 40 dekát varr meg évente. Ezért szokták mondani, hogy a halasi csipke drágább az aranynál.

 

  

 

Az óriási ráfordított munka miatt is, a csipkevarrás szervezeti keretét majdnem mindig műhelyek biztosították. A 100 év alatt tíz egymás után következő, de különböző elnevezésű csipkeműhely létezett. Ez a bonyolult feladatok megoldása (tervezés, betanítás, alapanyag biztosítás, értékesítés, minőségvédelem) és a mindenkor nélkülözhetetlen támogatások (városi és országos támogatás) megszerzése miatt is szükséges volt. Kezdetben Markovits Mária személye, később a Csipkeház épületének léte tartotta egybe a kiskunhalasi csipkeműhelyt.

 

     

 

A halasi csipkének Budapest, London, Párizs, Berlin, Milánó, Róma, Brüsszel, Washington, St. Louis közönsége, illetve az angol, holland, olasz, japán uralkodó házak és a pápa is elismeréssel adózott már. Számos óriási nemzetközi siker jelzi a halasi csipke útját: St. Louis, világkiállítás nagydíja (1904), Milánó, nemzetközi kiállítás nagydíja (1906); Párizs, nemzetközi kézműipari kiállítás nagydíja (1937); Berlin, nemzetközi kézműipari kiállítás nagydíja (1938); Milánó, nemzetközi iparművészeti kiállítás ezüst és bronz érme (1940), Brüsszel, világkiállítás nagydíja (1958), Budapest, nemzetközi vásár első díj (1965); Kiskunhalas, csipke világkiállítás nagydíja (1998). Ezeken kívül számos országban és városban mutatták be a halasi csipkét.

 

   

 

A halasi csipke 100 éves történetét öt korszakra oszthatjuk. A kezdetektől az első világháború végéig (1902-1918) terjedő néhány évet a sikeres kezdés jellemezte, de ennek lendületét megtörte a világégés. Az első világháborútól a Csipkeház felépítéséig (1918-1935) eltelt majd két évtizedben a csendes várakozás a jellemző. Ebben jelentősebb változást az 1930-as évek agilis polgármestere, Fekete Imre hozott. A Csipkeház avatásától a második világháború végéig (1935-1945) terjedő időszak első évei nagy fellendülést hoztak, azonban az 1910-es és 1930-as évek jelentős sikereit tönkretették a világháborúk. A második világháborútól a rendszerváltásig (1945-1990) tartó szocialista korszak nem kedvezett az arisztokratikus csipkének. Ezekben az évtizedekben voltak ugyan biztató jelek, események, személyek a halasi csipke környezetében, de szinte mindig a túlélésért kellett küzdenie.

 

 

       

 

 

 

 

 

Az utóbbi évek (1990-2002) az újrakezdés jegyében teltek el.

Az 1990-es évek elején megszűnt a halasi csipke varrásával is foglalkozó szövetkezet, a Csipkeház léte veszélyben forgott. Ezt követően kezdődött a csipkevarrás új fellendülése:

1992. Kiskunhalas Város Önkormányzata létrehozta a Halasi Csipke Alapítványt, mely a halasi csipke hazai és külföldi népszerűsítését, értékesítését tűzte ki céljául.

1993. Részvétel a World Travel Expo-n, a világ legnagyobb utazási kiállításán.

1994. Felavatásra került Barth Károly Csipkevarrók szobra a Csipkeház bejáratánál, emléket állítva ezzel Dékáni Árpádnak és Markovits Máriának.

1995. Nemzetközi Csipkekiállítás Markovits Mária születése 120. évfordulójára.

1996. A Halasi csipke album megjelenése.

1997. A felújított és bővített Csipkeház avatása.; Budapesten a Kézműves Vásár nagydíjának elnyerése.

1998. Csipke Világkiállítás; Budapesten Magyar Termék nagydíja.

1999. Hunnia virágai címmel magyarországi csipkekiállítás. (108 csipkekészítő, 270 csipke részvételével.)

2000. I. Nemzetközi Csipkekiállítás; Chatillon (Franciaország) a X. Nemzetközi Kézműipari Kiállítás díszvendége a halasi csipke.

2001. II. Nemzetközi Csipkekiállítás. (12 ország és 295 csipke részvételével); Szept. 14-20. Jegykendők, zsebkendők, keszkenők címmel csipkekiállítás ; Kiskunhalas Város Önkormányzata ezután a Díszpolgár és a Pro Urbe címekhez a Bródi Mária által tervezett díszpolgári és városért csipkét adja ajándékba.; A Külügyminisztérium elkészíttette a 22 halasi csipkét bemutató vándorkiállítását a magyar nagykövetségek és konzulátusok számára.

Halasi Csipke belföldi kiállításokon:

2002. március Utazás 2002 Kiállítás Budapest – a régió kiemelkedő attrakciójaként állították ki

2002. március Enteriőr és Milliő Kiállítás Budapest, Vigadó

2002. május Centenáriumi (III.) Nemzetközi Csipkekiállítás Kiskunhalas – fővédnök Habsburg György

2002. június Erdei Ferenc Műv. Központ Kecskemét – Nemzetközi Gyermekfesztivál kapcsán

2002. július Nemzetközi Néptáncfesztivál Szatymaz

2002. július Nemzetközi Találkozó Mindszent

2002. július Máltai Lovagrend Nemzetközi Találkozója Zánka

2002. szept. Városi Könyvtár Makó

2002. nov. Bélyegmúzeum Budapest – halasi csipkés bélyegek és az azokon megjelenített csipkék

2002. dec. Balatoni Kongresszusi Központ Keszthely

2003. május IV. Nemzetközi Csipkekiállítás és Flamand Csipkebemutató (8 ország 372 csipke)

Halasi Csipke külföldi kiállításokon:

2002. január FITUR –Nemzetközi Turisztikai és Idegenforgalmi Kiállítás Madrid

2002. február Nemzetközi Turisztikai és Idegenforgalmi Kiállítás Prága

2002. február 1 hónapos önálló kiállítás Michelstadt (Németország) múzeumában

2002. március Szent György napi rendezvényeken csipkebemutató Sepsiszentgyörgy

2002. május Testvérvárosi kiállításon csipke és csipkekészítési bemutató Kronach (Ném.)

2002. május Kézimunka kiállítás Prága

2002. szept. A barcelóniai főkonzul felesége bemutatja a halasi csipkét Alicantéban (Spanyolo.)

2002. október A Magyar Örökség Társulat vendégeként, kiállítás Clevelandban (Kanada)

2002. október Nemzetközi Csipke Biennálén több halasi csipke vett részt Sansepolsroban (Olaszo.)

2002. október MIT - Nemzetközi Turisztikai és Idegenforgalmi Kiállítás Párizs

2002. október XII. Nemzetközi Kézimunka Kiállítás díszvendégeként Chatillon-sur-Seine (Franciao.)

A Külügyminisztérium Kulturális és Tudományos Főosztálya külön csipkekollekciót utaztat. 2002-ben Európa nagyvárosaiban fordult meg a halasi csipke, kapcsolódva fontos diplomáciai rendezvényekhez.

2003-ban Kairó, Sarajevó, Athén csodálhatta meg az utazó csipkekollekciót.

2003. április Nemzetközi csipkekiállítás Volencienner (Franciaország)

2003. április Velence (Olaszo.)

2003. június Nemzetközi csipkekiállítás Luxeuil (Frao.) varrott csipke kategóriában II. helyezés

2003. július Repülőtér München – a MALÉV Magyarországot bemutató kiállításán

2003. július Nemzetközi csipkekiállítás Nordhalben (No.)

2003. október Novi Sad (Jugoszl.)

2003. nov. Magyar Intézet Párizs

„Csipkeházi diplomácia 2003”

2003. április Mádl Dalma látogatása a Csipkeházban

2003. május A Belga Nagykövetség tanácsosa látogatása

2003. szept. 48 diplomatafeleség látogatása

2003. október Jemeni nagykövet látogatása

2003. Csipkét kapott Chirac elnök felesége és a Cseh köztársasági elnök felesége

Tervezett bemutatók:

2004. január A londoni Magyar Év rendezvénysorozat részeként Londonban

2004. február Al-Bustani Fesztivál Libanon

2004. március Sárospatak

2004. május V. Nemzetközi csipkekiállítás és finn csipkebemutató Kiskunhalas

Csipke – Média

A különböző médiákban megjelent ismertetőkön, méltatásokon kívül, több film készült a halasi csipkével kapcsolatosan. A Magyar Posta Rt. Harmadszor adott ki halasi csipkés bélyegsort, a Pénzverő Rt. halasi csipkés ezüstérmet hozott forgalomba, a Matáv Rt.- turisták számára készített - kulturális kincseket bemutató sorozatában is helyet kapott a halasi csipke.

A halasi tervezők és csipkevarrók munkájával létrejött halasi csipke e város himnusza az emberiség kultúrájának oltárán. Reményeink szerint sokáig készül még Kiskunhalason csipke, a „magyar Brüsszel egyszerű fehérnépének pompás kézi-munkája”.

Forrás: Szakál Aurél „Kiskunhalas a csipke városa-100 éves a halasi csipke (1902-2002)” Kiskunhalas almanach 2002 és Kiliti Zsuzsanna a Csipkeház Igazgatója közlése.

 

 Fotók: Szűcs Károly, Halasi Csipke Alapítvány tul.

 

 


Alkotók

 

Művészélet Kiskunhalason

 

 

A Halas Galéria Kiskunhalas közgyűjteménye. A városi tulajdonban lévő képzőművészeti tárgyak, fotográfiák mintegy 2000 darabot számlálnak. Állandó kiállítóhelye a Végh-kúria, amely Berki Viola és Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállításának is otthont ad. A galéria anyagát gazdagítják többek között Lakatos Vincének az 1930-as években készített szociofotói is.

A Halas Galéria rendszeresen gyűjti és bemutatja a kortárs halasi művészek képzőművészeti alkotásait.

Cím, elérhetőség: 6400 Kiskunhalas Bajcsy-Zsilinszky u. 5. Nyitva: hétfőtől péntekig 8 órától 16-ig, bejelentkezéssel bármikor. Tel.: 77/423-232, 30/3363-904

  

   

 

Halasi, halasi kötődésű művészek (nem teljes felsorolás)

Bővebb információt a Közösségek Házában kérhet: Kiskunhalas, Bokányi D. u. 8., tel.: 77/422-350

 

 

Baráth József (1929, Pozsony)  festőművész,  nyugdíjas gimnáziumi rajztanár

A hatvanas évek végétől örökít meg akvarelljein, olajképein jellegzetes halasi városrészleteket, tájmotívumokat. A nyolcvanas évektől művészete a realisztikus felfogástól a dekoratív stilizáló képszemlélet felé halad. Mára művészetét a folyamatosan megújuló kísérletező kedv jellemzi: újabb anyagokat,  változatos alkotói technikákat alkalmaz képein. Letisztult formavilágát az elmúlt évtizedben az egyszerű, könnyen olvasható szimbolikus motívumok és a dekorativitás jellemezte.

 

 

Barth Károly (1939, Budapest) és Bartné Mezőfi Mózer Ilona (1938, Kiskunhalas) szobrász, festő és restaurátor házaspár

Jelenleg a Németországban, Kronbergben élnek, de rendszeresen hazajárnak Halasra. A város köztereit számos alkotásuk díszíti, így közös művük a Csipkevarró című életnagyságú bronzszobor (1994). Barth Károly alkotása a Kiskunhalas főterén felállított Hollós kút bronzszobor (1993), valamint a Thorma János Múzeum épületének falán elhelyezett Nagy Czirok László portrérelief (2003). Mózer Ilona készítette el a halasi származású nagybányai festő, Thorma János mellszobrát (1992). 2003-ben a Thorma János Múzeum a szobrászházaspár életművét bemutató katalógust jelentetett meg.

 

 

 

Berki Viola(1932, Kiskunhalas – 2001, Budapest)  Munkácsy-díjas festőművész

Képein a gótika és a reneszánsz formavilága ötvöződik a népmesék és népballadák elbeszélésmódjával. Jellegzetes, anekdotikus felfogása és aprólékos ábrázolásmódja az olajfestményeken, a rézkarcokon és a ceruzarajzokon egyaránt nyomon követhető. Több nagyméretű falmozaikot készített. Szülővárosa jellegzetes épületeit „Szép Ilonka” történetének hátterébe szőve, a kiskunhalasi Városháza házasságkötő teremének pannóján örökítette meg. 1999-ben szülővárosának ajándékozta több mint száz alkotását, melyek állandó kiállítás keretében a Végh-kúriában tekinthetők meg

   

 

 

 

 

Bodor Miklós(1925, Nagykörű) grafikusművész

A hetvenes évek eleje óta egyedi grafikai stílust alakított ki, amely a tiszta és ökonomikus formakontúrokon, az árnyékolásmentes ábrázoláson alapul. A Duna–Tisza közi homokhátság állat- és növényvilágát örökítette meg sok ezer grafikai lapján. A térség településeinek jellegzetes épületeiről, templomairól, szobrairól készült finom vonalvezetésű, légies grafikáin az épületek és növények látomásszerű, szürrealisztikus montázsa látható. Több évtizedes grafikai munkásságával a Duna–Tisza köze művészi topográfiáját hozta létre, amelyet a Thorma János Múzeum gondozásában 2001-ben megjelent könyv mutat be az érdeklődőknek. Jelenleg a Vas megyei Kám községben él.

 

 

Bródi Mária (1949, Kiskunhalas) kirakatrendező, dekoratőr, grafikus- és csipketervező művész

A népi kékfestő virágdíszes ornamentikájából fejlesztette ki egyéni grafikai technikáját. Képeinek gyakori témája a fogantatás, születés és elmúlás, valamint az érzékeny női lélek hangulati változásai. Ják Edit „Aranysisakos” című mesekönyvéhez készített illusztrációkat, valamint számtalan rajzot óvodai és gyermekfoglalkozásokhoz. Csipketervei közül az utóbbi évtizedben számos megvalósult, ezzel segíti a halasi csipke művészetének formai megújulását.

 

 

 

 

Diószegi Balázs (1914, Kunszentmiklós– 1999, Kiskunhalas) rajztanár, Munkácsy-díjas festőművész

 A képzőművészeti főiskola elvégzését követően Szentendrén, Debrecenben, Miskolcon, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán tanított. 1957-ben költözött Kiskunhalasra, ahol a művészeti élet meghatározó alakja volt. Diószegi önmagát „az utolsó magyar parasztfestő”-nek nevezte. Néhány alakos, drámai sűrűségű, mély tónusú színekkel festett olajkompozíciói, valamint laza és dinamikus ecsetkezelése által a magyar festészetben egyedülálló felfogást képvisel. Az alföldi festőiskola hagyományos tájképi világa helyett expresszív életképekben ábrázolja a paraszti világot. Az olajképeitől felfogásban jelentősen különböznek az egy-két vonalas grafikái, amelyeken többnyire a kisvárosi élet elillanó pillanatait örökíti meg. Művei állandó kiállítása a Végh-kúriában tekinthetők meg

 

 

 

 

Dunay Terézia (1954, Baja) naiv festő- és szobrászművész

1980-ban kezdett el festeni, amikor mestere, Diószegi Balázs hatására Kiskunhalasra költözött. Pasztell- és olajtechnikával készült képei többsége vallásos témájú, de táj- és életképeket is fest. Több országos amatőrművészeti tárlaton sikeresen szerepelt. Művei megtalálhatók a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában is.

 

 

 

 

 

Ferincz János (1949, Csörnyeföld) olajipari technikus, riport- és városfényképész

Kezdetben munkatársai, az olajosok mindennapi kemény életét örökítette meg képein. A nyolcvanas évek közepétől egyre szerteágazóbb fotóriporteri tevékenységet folytat. Jelentősek az olajosok életét bemutató drámai képsorai, valamint Kiskunhalas épületeit, tereit, utcáit megörökítő felvételei. Másfél évtizede minden évben falinaptár készül jellegzetes képeiből.

 

 

 

 

Jakabfi Márta (1959, Kecskemét) rajztanár, tűzzománc művész

Már gyermekkorában Nehru-érmet nyert batikmunkáival. Pedagógiai pályafutása során tanítványai léptek a helyére, és máig ritka sikerrel szerepelnek a különböző gyermekrajz pályázatokon. Kiállító művészként mintegy tíz éve készít tűzzománcokat, melyek többnyire virágokat és madarakat ábrázolnak. Honlap: http://jakabfimarta.halas.hu/

 

 

 

 

 

 

Kollarics Gábor (1967, Budapest) gimnáziumi rajztanár

A vizuális kultúra különböző területein alkotó művész. A montázselvre alapozott alkotásaiban a különféle képi- és formaelemek variációi, ezek jelentésalkotó lehetőségei foglalkoztatják.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Körmendy László (1951, Szeged)  orr-fül-gége szakorvos, amatőr ikonfestő

A görög kolostorok ikonfestő műhelyei ösztönözték a „vallásos festészet ezen archaikus vonulatai”-nak az elsajátítására. A görög ikonfestő iskolák mellett jelentős hatással volt művészetére az orosz Andrej Rubljov és Feofan Grek stílusa is. Képei nem szolgai másolatok, hanem az ikonfestés stiláris és tematikai hagyományait követő önálló művek.

 

 

 

 

 

Lakatos Vince (1907, Mikelaka – 1978, Budapest) szociofotós, filmrendező

Lakatos Vince az 1930-as évek elejétől mintegy egy évtizeden keresztül újságíróként dolgozott Kiskunhalason. Ebben az időszakban készítette a korabeli szegényparasztság életét feltáró riportjait és fényképeit, amelyek többnyire a budapesti lapokban jelentek meg. Lakatos Vince a harmincas évek magyarországi szociofotó mozgalmának egyik legjelentősebb alakja, fényképei pótolhatatlan dokumentumok a korabeli halasi parasztvilág életéről.

 

 

 

 

 

Lázár Kálmán  gépészmérnök, vállalkozó és amatőr képzőművész

Az egyik legsokoldalúbb és legkorszerűbb formanyelven alkotó halasi művész. Kollázstechnikán alapuló alkotói szemlélete eredményeképpen a hulladékok, eldobott tárgyak képzőművészeti újrafelhasználásával készíti tárgyait. Ezek lehetnek képtöredékekből összeragasztott táblaképek, azonos nagyságú dobozokba helyezett „mütyürök” vagy régi mezőgazdasági eszközök fémhulladékából összehegesztett szobrok.

 

 

 

 

 

Pertuska Sándorné Markó Ibolya amatőr festő

Nyugdíjas korában kezdett festeni, Szalai József művésztanár szakkörében. Átlagon felüli színérzékkel rendelkezik, ígéretes tehetségnek tartják. Számtalan amatőr tárlaton és néhány egyéni kiállítások szerepelt sikerrel. Olajképein csendéleteket, családtagokat és képzelt tájakat örökít meg.

 

 

 

 

 

 

 

Rácz Fodor Katalin (1966, Kiskunhalas)Hermann Lipót-díjas grafikus művész, művész-tanár

Expresszív felfogású képei között városképeket, portrékat, figurális ábrázolásokat és természettanulmányokat egyaránt találunk. Jelentős a formatervezői munkássága: bélyegek, címerek, logók, könyvborítók és oklevelek stb. tervei kerülnek ki a keze alól. Fridrich Lajos és Gyárfás István mellszobrainak megmintázása is nevéhez kötődik. Elérhetőség: racz-fodor-kati@freemail.hu, tel.:  20/2639-111, honlap: www.kepzomuvesz.halas.hu

 

 

 

 

 

Rébék Benő (1970, Kiskunhalas) szociális ápoló, amatőr grafikus

Kós Károly letisztult formaszemlélete és rajzstílusa hatott a múlt építészeti emlékeit feltáró vonalas grafikáira. Számtalan tanulmányutat tett Erdélyben és Dunántúlon, ahol jellegzetes lakóépületeket, templomokat, szobrokat örökített meg. Hasonló felfogásban örökítette meg szűkebb pátriája, Kiskunhalas építészeti emlékeit is. Figurális rajzain mindig jelképes alakokat ábrázol, a szecesszióból ismert vonalvezetés és ornamentális felfogás segítségével.

 

 

 

 

 

Sáriné Császár Anna  óvónő, keramikus

Művészete a Kovács Margit és Kis Roóz Ilona fémjelezte, népi ihletésű kerámia folytatása. Figurális kompozícióin szimbolikus mesefigurák, bohócok, zenészek és öregasszonyok szerepelnek. Műveiben nagy leleménnyel használja fel az emberfigura – a nőalak – jelképteremtő erejét. Kiemelkedő alkotása a saját otthonában felépített nőalakos samottkályha. Honlap: http://szinesart.halas.hu

 

 

 

 

 

Szabó Sándor (1944, Kiskunhalas) címfestő, tanyagaléria tulajdonos, „tanyafestő”

Halas környéki tanyákat, erdőket és az erdők lakóinak életét festi. Számos környékbeli ismerős portréját megfestette.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szalai József (1955, Kiskunhalas) rajztanár, festő- és szobrászművész

Pályafutása során közel ezer olajképet festett. Sokoldalú művészi tevékenységére jellemző, hogy 2001-ben könyve jelent meg „A dalnok” címmel, amelynek fantasztikus meséjét maga írta és hozzá nagyméretű olajképeket festett. Festői világára a szürrealista művészet hatott. Szobrai, fafaragásai közül a legjellemzőbbek  Kiskunhalas két testvérvárosában, a németországi Kronacban és a szerbiai Magyarkanizsán találhatók.

 

 

 

 

 

 

Szalay László (1964, Kiskunhalas) rajztanár, festőművész

 Nagyméretű színes olajfestményei az álmok és a fantázia világát örökítik meg. A szürrealizmus és szimbolizmus hatott műveire.

 

 

 

 

 

Szebényi Imre (1923, Doboz – 1983, Toronto) szobrászművész

A hatvanas években megújuló magyar szobrászat egyik képviselője. Elvetette az ötvenes évek realista felfogását, és az ábrázolásmód és anyaghasználat új lehetőségeit kereste. Ennek egyik jellegzetes példája Kiskunhalason a Szilády Áron Református Gimnázium falára erősített Kiskun Tudomány c. szobor (1973), amely megnyúlt arányaival, hegesztett lemezfelületeivel eltér a köztéri szobrászat korábbi mintáitól. 2000-ben a kiskunhalasi Thorma János Múzeum a művész életművét bemutató katalógust jelentetett meg.

 

 

 

 

 

Székely Tibor (1935. Budapest) Építésztechnikus, amatőr festő. Pasztellképein lírai átéléssel, ám precíz formahűséggel és kiegyensúlyozott, finom tónusokkal örökíti meg a Halas környéki táj futóhomok alakította világának buckás, ligetes részleteit. Képeinek sajátos, bensőséges realizmusával számtalan sikert aratott majd négy évtizedes alkotói pályafutása során. 2004-ben a kiskunhalasi Thorma János Múzeum életmű kiállításon mutatta be legjelentősebb műveit.

 

 

 

 

Ternyák Jenő (1936, Kiskunhalas) Halas Tv operatőre, természetfotós

Négy évtizede készít a városi eseményekről és a várost körülvevő növényvilágról fényképeket. Természetfotóit Kiskunhalason és külföldön is több alkalommal bemutatta. A Halas környéki homokvilág jellegzetes növényeiről készült fotóalbuma „Védett növények Kiskunhalas környékén” címmel 1993-ban jelent meg. Munkásságát 1994-ben Pro Urbe díjjal jutalmazták.

 

 

  

Zsebő Károly (1952, Kiskunhalas) vállalkozó, amatőr festő

Olajképein a halasi táj jellegzetes motívumait, elhagyott tanyákat, öreg, magányos fákat és homokos-bokros ligeteket örökít meg. Szülővárosában több nagysikerű kiállítása volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Thorma János (1870, Kiskunhalas – 1937, Nagybánya) festőművész

A származás, az itt maradt rokonság, az évenként megismétlődő látogatások kötötték Halashoz. Székely Bertalannál tanult, majd Párizsban. Részt vett a nagybányai művésztelep kialakításában, amelynek egyik jellegzetes mestere volt. 1893–96 között festette leghíresebb művét, az Aradi vértanúkat. Másik híres festménye a „Talpra magyar!”. Az 1903-ban festett „Október elseje” című képét Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon aranyéremmel díjazták. Késői korszakára a plan-air jellemző. Emlékkiállítását 2000-ben rendezték meg Halason, a róla elnevezett múzeumban. Itt csodálható meg több műve mellett a két leghíresebb történelmi tablója.

 

Sport

 


Kiskunhalas a csipke városa, ugyanakkor a sport városa is. Élénk pezsgés jelzi a halasi sportéletet: a versenysport mellett, a diák- és szabadidősport is komoly hagyományokkal rendelkezik. A tradicionális sportágak – atlétika, labdarúgás, kézilabda, birkózás, torna, lovassport – mellett, a napjainkban elterjedő szakágak is képviseltetik magukat. A különböző küzdősportok – thai boksz, kick boksz, tae-kyon – már külön szakosztállyal rendelkeznek és figyelemreméltó eredményt tudnak felmutatni. A városban 28 sport egyesület működik – legutóbb a KB Autoteam SE kézilabdásai, és a tae-kyon csoport alapított egyletet.

 

Az önkormányzat Közrendvédelmi és Sportbizottsága felügyeli a város sportéletét, a testület dönt a támogatások mértékéről. 2003-ban 37 millió forintot fordítottak sportra, ebből több mint 20 millió forintot közvetlenül az egyesületeknek utaltak. Megalakult a Városi Sportintézmény, amely rendezvényszervezéssel, koordinálással foglalkozikAz Önkormányzat 2003-ban megalapította a Kiskunhalas Város Sportjáért kitüntetést.

A kiskunhalasi klubok különböző osztályú bajnokságokban versenyeznek. A Kiskunhalas Női Kézilabda Sportegyesület az NB I/B-ben szerepel, ugyancsak a másodosztályban méreti meg magát a Kiskunhalasi Kézilabda Club férficsapata., a nemrégiben alakult KB Autoteam SE női gárdája a megyei I. osztályban szerepel. Labdarúgóink közül a Kiskunhalasi Football Club az NB II-es bajnokság Winner Sport csoportjában szerepel, a Kiskunhalasi Spartacus a megyei II. osztály tagja. Kosárlabdában a Kiskunhalasi Kosárlabda Club férficsapata a megyei bajnokságban indul.

Sakkozóink, a Köszolg SC színeiben az NB II-es bajnokság élmezőnyében játszanak. Tornászaink, a Fazekas DSE igazolt versenyzőiként gyakori szereplői a hazai és nemzetközi versenyeknek. A halasi diáksportolók meghatározó szereplői a magyar diáksportéletnek, ezt számtalan bajnoki cím, diákolimpiai elsőség, minisztériumi elismerés fémjelez. Eredményességben élen jár a Felsővárosi-, a Fazekas Gábor utcai Általános Iskola. Az utánpótlást nevelő atlétikai egyesületek között előkelő helyen áll a GanzAir Atlétikai Club.

Olimpikonok, bajnokok

Több halasi sportolónak is megadatott, hogy a magyar válogatott színeiben képviselje az országot és városát az olimpiai játékokon. A lovasok közül Suti István (1960. Róma), Krizsán János (1972. München), Varró József 1980. Moszkva), Sós Attila (1992. Barcelona, 1996. Atlanta), Tuska Pál (1996. Atlanta) vett részt olimpián. Pontozóbíróként volt ott a szöuli olimpián Paczolay Gyula, torna sportágban. Klúcsó Jenő és Lekrinszki Tivadar kézilabda játékvezetőként szerepelt a 2000-es Sydney-i olimpián. Varró József első helyen végzett a Római Katonai Világjátékokon. Ugyancsak büszkék lehetünk Szegedi Gáborra, aki a pusztatizesével sokáig Guiness-rekorder volt, ráadásul kettes-fogathajtásban csapat-világbajnoki címet szerzett.

Ifjúsági Európa-bajnokságot nyert a tornász Hegyes Csaba. Junior világbajnoki ezüstérmes a kézilabdázó Pastrovics Melinda, ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes Tápai Szabina és Mucsi Zsuzsanna, ugyancsak kézilabdában. Atlétáink közül Engi Csaba és Bán Szabolcs korosztályos világbajnoki szereplő volt. Van orvosvilágbajnokunk is dr. Jerémiás Attila, dr. Bácsalmási Antal és Kuti Sándor jóvoltából az egészségügyi dolgozók világjátékán is elsőséget szerzett.

Versenyek, kupák

Öt év szünet után 2003. májusában ismét nemzetközi díjugrató lovasversenynek volt Kiskunhalas a házigazdája. A 33. nagydíj remekül sikerült, a város máris megkezdte az előkészületeket a jövő évi megméretésre.

Kiskunhalas legnagyobb múltú diáksport rendezvénye márciusban a Bibó Kupa – korábban Szilády Kupa – Nemzetközi Középiskolás Kézilabda Kupa, 2003-ban már 36. alkalommal rendezték. A Tulit Péter Nemzetközi Diák Tornász Emlékversenyt 2003-ban már 29. alkalommal rendezték meg. A Horváth István Emlékversenyt kézilabdázók részére minden év szeptemberében bonyolítják le, idén már 17. alkalommal. A Halasi Hajtás Triatlonverseny csaknem két évtizede csábít mozgásra sok száz embert minden év augusztusában. A Szüreti Utcai Futóversenyt az ország egyik legnagyobb ilyen típusú rendezvénye. A Szilády Kupa megmaradt, csak mint futóverseny él tovább. Hagyományteremtő céllal szervezték meg két évvel ezelőtt a Streetball Gálát a Szilády Áron Református Gimnáziumban, amely azóta az egyik legtöbb diákot és felnőttet, családot megmozgató sporteseménnyé nőtte ki magát.

Forrás: szöveg Jáger Levente, fotók: Szűcs Károly, Jáger Levente, Pozsgai Ákos

Kiskunhalas Város Önkormányzat sportlétesítményei
  • Városi Sportintézmény: (3 db. füves labdarúgó pálya, 2 db. aszfalt kézilabda pálya, szabványos atlétika futópálya, 1 db. súlylökő hely, 1 db. gerelyhajító hely, 2 db. diszkoszvető kör, 1 db. kondicionáló terem )
    Fejlesztési célok közé tartozik egy homokos strandröplabda-pálya kialakítása és a diákok számára egy olyan szórakozó hely, ahol az iskola után kikapcsolódhatnak, kulturáltan szórakozhatnak. Ebbe beletartozik egy gördeszka-görkorcsolya pálya, BMX-pálya kialakítása, valamint egy graffiti-fal felállítása is.
  • Vári Szabó István Szakközépiskola  (sportcsarnok, betonos kézilabda pálya)
  • Felsővárosi Általános Iskola: ( tornaterem, )
  • Szűcs József Általános Iskola: (sportcsarnok, betonos kézilabda pálya)
  • Kertvárosi Ál. Isk. (sportcsarnok, füves minifoci pálya, betonos kézilabda pálya)
  • Fazekas Gábor Ált. Isk. (tornacsarnok, betonos kézilabda pálya, kis tornaterem 2 db. )
  • II. Rákóczi F. Mezőgazdasági Szakközépiskola (sportcsarnok, betonos kézilabda pálya)
  • Bibó István Gimnázium (Sportcsarnok)
  • Bernáth Lajos Kollégium: ( betonos kézilabda pálya )
  • Halasi Fürdő: 50 x 20 m. szabadtéri medence, külső termál medence, pancsoló, fedett tanmedence, fedett medence 25 m-es, fedett termál medence, szauna
  • Szabadtéri játszóterek
Kiskunhalas Önkormányzat által kiemelten támogatott sportrendezvények:

Nemzetközi lovasverseny (május 1-3.): hagyományos halasi sportrendezvény, amely pár év szünet után 2003-ban újra indult.

Kihívás napja (május 28.): városi tömegsportrendezvény. Szándékolt a város összes oktatási intézményét bekapcsolni és megmozgatni ezen a napon. Olyan tanítási nap ez az intézmények számára, melyen csak testnevelés és sportfoglalkozásokat tartanak. Szervezésre kerülnek olyan sportprogramok is, melynek a célja a felnőtt lakosság bevonása.

„Halasi Hajtás” triatlon verseny (augusztus 20.): szintén hagyományos, nagyszámú részvétellel és közönséggel megrendezett úszó, futó és kerékpár verseny.

Halasi Szüret Nemzetközi Meghívásos utcai futóverseny (szeptember ): a hagyományos Halasi Szüreti Fesztivál keretein belül megrendezett nagysikerű, sok embert megmozgató városi sportesemény