Kelebia

 

Belterület: 200 ha
Külterület: 6670 ha
Lakosságszám: 2767 fő (2011)

Kelebia a megye déli határán, Kiskunhalastól közúton 35 km-re, a bácskai löszhátságon fekszik. A szerb határ légvonalban néhány kilométer, a legközelebbi város a vajdasági Subotica (Szabadka). A község az 53-as közúton érhető el, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi határátkelőhelye. Rendszeres buszjárat indul Kecskemétre, Szegedre, Bajára.  Külterületi lakott helyei: Bácsborista, Négyesjárás, Vasútföld, Vermesjárás, Sztipityjárás, Szkenderjárás, Fődi-járás.

 

 

Már az emberiség legrégibb időszakában is emberi közösség élt a mai falu helyén. Az ókori népek közül a kunok, szarmaták, majd az avarok hagyták itt kultúráik nyomait. A vasúti töltés délnyugati oldalán neolitikus telephely létezését feltételezik az 1955-ben talált cseréptöredékek és kis emberábrázoló idomok. Ugyanakkor nagy érdeklődést kiváltó, kőlapokkal körülvett szarmata sírmezőt is találtak a Halastavak mentén.

A Körös-ér vonalán  talált és 1954-ben csak részben feltárt urna fészkek és csontsírok sűrűn lakott bronzkori őstelepre utalnak. Találtak itt XIV. századi ezüstkincset és török uradalmi kastély-és sírmaradványokat is. Az itt fellelt ezüstkincseket Baján őrzik. A falu régi kun szállás volt. A XV. Században Hunyadi birtok, majd Török Bálint kezére került.

A török megszállás alatt lakatlanná vált pusztát a XVII. század végétõl Szabadka városhoz csatolták. Az 1880-as évek körüli boszniai okkupáció adott okot arra, hogy „ ezt a szélhordta, homokbuckás, bozótos területet újra birtokba vegye az ember” Szőlő és gyümölcsösei után, Szabadka virágoskertjének nevezték. Az 1880-82-ben  megépült  Pest – Zimonyi vasútvonal rövidesen legfontosabb közlekedési eszköze lett nyugat és közép –Európa keleti forgalmának.

Az új vasút építésével együtt báró Redl Béla a Szabadkával szomszédos kelebiai birtokos befolyására és anyagi támogatásával egy állomást is létesítettek.

 

A homoki szőlő telepítés a település fejlődését serkentette. A terület Kelebia puszta néven kiterjedt tanyahálózattá alakult, kápolnafülkével és állami elemi iskolával is rendelkezett. Az I. világháborút lezáró Trianoni békediktátum során Szabadkát Jugoszláviához (a jelenlegi Szerbiához), Kelebiát Magyarországhoz csatolták.

Kelebia 1924-ben önálló községgé alakult. Templom, iskola, vasútállomás, postahivatal, orvosi rendelő épült. A vasúti határátkelőre határőrség, vám- és pénzügyőrség települt. A II. világháború harcai elkerülték a községet. A magyar-jugoszláv határ lezárása illetve az 50-es évek politikája kedvezőtlenül hatott a község fejlődésére. Sok itt hagyott gyümölcsös és szőlő teljesen elparlagosodott. Megkezdődött a lakosság elvándorlása.

 

 

A tanyás térség életben maradását a szakszövetkezeti forma, majd a villamosítás tette lehetővé. A gyümölcstermesztés mellett mindinkább hangsúlyt kapott a kertészeti és szántóföldi növénytermesztés, valamint a kisállattartás. A mezőgazdasági munkákon kívül egyetlen számottevő munkaerőt foglalkoztató munkahely a MÁV volt. A kereskedelem, a szolgáltatás valamint a fegyveres testületek tudtak még munkahelyeket biztosítani.

A háború után tsz-ek alakultak, amelyek azonban az addig kialakult „hegyközség jelleget” tönkretették. A község területén a művelési ágak megoszlása: szántó: 1358 ha, legelő: 810 ha, erdő: 3464 ha, halastó: 165 ha, nádas: 80 ha. Fellendült a spárgatermelés, ami Bács-Kiskun megye spárgatermelésének 60 % - át teszi ki. Említett Hungaricum mellett kiemelkedő mezőgazdasági termék a korai cseresznye, amely az országban itt érik először.

A ’60-as ’70-es években könyvtár, művelődési ház létesült, 1988-ban felépült a tornacsarnok.

A községben az elektromos energia ellátás teljes körű. A vezetékes földgáz bevezetésére 1996-ban került sor. Vízellátás a Halasvíz Kft. Kezelésében lévő helyi vízmű rendszerrel megoldott. A kommunális szilárd hulladék elszállítása megoldott. A folyékony kommunális hulladék elszállítása tartálykocsikkal történik. A szennyvíz vezetékek elvezetését most tervezik magvalósítani. A szennyvíztisztító mű kiépítése szintén a jövő feladata.

 

A településen óvoda és általános iskolában is üzemel.  Az iskolához kapcsolódik a tornacsarnok, amelyet az iskola tanulóin kívül a község polgárai is igénybe vehetnek. A helyi Szent Erzsébet Otthonházban 36 idős embert, bentlakás biztosításával gondoznak, de idősek klubja és házi gondozás is működik. A tanyás térségben lakó rászorultakat két falugondnok látja el. A községben két körzeti orvos, egy fogorvos és kettő védőnő dolgozik. A legfontosabb munkahelyeket a MÁV, a Határőrség illetve a Vám-és Pénzügyőrség biztosítja, de a családok általában mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

A kiskereskedelmi boltok száma 30 körüli, egyharmaduk élelmiszerüzlet. A 40 körüli gazdasági társaság mellett, száz feletti az egyéni vállalkozók száma. A község megyehatáron fekszik, így több kistérségi területfejlesztési szervezethez is csatlakozott a fejlesztések megvalósítása érdekében. Tagja a vasutas települések szövetségének is. A fejlesztési tervek között a településrendezési, tájvédelmi, idegenforgalmi, valamint a szennyvízhálózat építési programok kapnak prioritást. Sok olyan önkormányzati terület van, amelynek infrastrukturális ellátottsága teljes, kihasználtsága viszont minimális. Ezért a külföldi és belföldi vállalkozók számára nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosíthat egy beruházás esetén.

A lakosság kulturális - szórakozási lehetőségét a Művelődési Ház és a Könyvtár  biztosítja, Teleház is működik. A községi sportpálya öltözővel, lelátóval, éjszakai megvilágítással ellátott. Közvetlen szomszédságában játszópark, sportudvar létesült.

A hívők nagy része katolikus, de őskeresztény, baptista és református gyülekezet is léátezik. Minden felekezet külön templommal rendelkezik. A község közéletét  civil szervezetek segítik, két pártnak van helyi szervezete. A község életéről a Kelebiai Hírmondó c. havilap tudósít.  A község testvértelepülése az olaszországi Montecassiano.

Kelebia idegenforgalma jellemzően átmenő. Létezik egy lassan kibontakozó, az őstermészeti adottságokra és a határmentiségre épülõ koncepció, amely az idegenforgalom jobb kihasználását rejtheti magában. Bár a Kelebiai Vadásztársaság Társadalmi Szervezetének a vad-és halgazdálkodás, vadásztatás, halásztatás a fő feladata, a község természeti értékeinek megismertetését, ápolását is felkarolja. Lezárt kutakban 70-80 oC-os gyógyító hatású vizet rejt a föld mélye – ez a természeti kincs is hasznosításra vár.

Tájvédelmi és idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír az a 600 hektárnyi terület, amely a megyehatáron áthúzódó Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet része. A kelebiai halastavak fürdésre, csónakázásra alkalmas részei vadregényes hangulatot varázsolnak a természetjáró és lovas turisták, horgászok, vadászok számára. A természettudományokkal foglalkozók érdeklődését a rendkívül gazdag védett növény- és állatpopulációk, illetve az átvonuló madárállomány változatos világa kelti fel. Ezen a területen van az Egyhajú-virág termőhelye.

A község minden év július közepén falunapot rendez, augusztus 20-án Szent István-napi rendezvényeket tartva ünnepel.

 

A Kelebiai Kárpát Fesztivál

A tíznapos rendezvény célja, hogy kapcsolatot teremtsen Kelebia és más határontúli  magyarlakta (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) települések között. A fesztiválon a magyar művészeti és kulturális értékek legszélesebb spektrumát kínálják az érdeklődőknek. A rendezvényt nemzetközi rangra emelve, virtuális híddá  kívánják fejleszteni a szervezők.  A rendezvény célja továbbá, hogy a települések között egyfajta multikulturális csere jöjjön létre, amely ugyan a nyári fesztivál idejére koncentrálódik, de az év további részében sem szünetel.