Harkakötöny

 

Településről

Belterület: 50 ha
Külterület: 5155 ha
Lakosságszám: 913 fő

  

Harkakötönyt a Kiskunhalast Kiskunmajsával összekötő 5402 sz. út mentén, Halastól 11 km-re található másfél kilométeres bekötőút végén érjük el. A Halas - Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal mentén vasúti megállóhely. Régi település: erről avar kori temető és az ún. Pajorkereszt körül található középkori településnyomok, a felszínen a Csörsz árkának nevezett egykori sánc tanúskodik. A kunok jelenlétét a helység neve máig őrzi. A török pusztítás idején elnéptelenedett, a redempciót (önmegváltás) követően tanyák jöttek létre a Harka és Kötöny pusztákon. A község 1949-ben alakult meg a két puszta összeolvadásával.

 A környék talaja homok. A területén található kőolaj- és földgáz kitermelése napjainkban is folyik. A község mezőgazdaságára tradicionálisan gabona- és rozstermelés, ill. juhtartás a jellemző. Jelentős az erdőgazdálkodás. A korábbi kisbirtokokon megalakult egyetlen termelő- szövetkezetet mára privatizálták. A Harka-tóra települt halászati szövetkezet halgazdasága szintén magánkézben van. A településen tucatnyi gazdasági társaság működik és 60 feletti az egyéni vállalkozások száma. A vállalkozások 70 %-a szolgáltató, ill. kiskereskedelmi jellegű, tíz körüli az ipari és mezőgazdasági - élelmiszeripari vállalkozás.

A belterületi utak 100 %-a burkolattal ellátott. Kiemelt fejlesztési feladat a szennyvíztisztító és elvezető rendszer megépítése, de szükséges a hosszú távú hulladék-elhelyezés megoldása is, melyet több önkormányzat összefogásával valósítható meg.

A településen általános iskola, óvoda, orvosi, védőnői, fogorvosi szolgálat és időskorúak otthona működik. A művelődési, kulturális, humán szolgáltatásokat templom, művelődési ház és könyvtár biztosítja. Sportpálya és sportcsarnok is van a községben, ahol a Harkakötönyi Tömegsport Egyesület és Kötöny Sport Club szervezett keretek között garantálja a mozogni vágyók kikapcsolódását.

A községtől északra fekszik az egykor nagyobb kiterjedésű Harka-tó. A tó és környéke védetté nyilvánítása folyamatban van. A vízfelület nagysága 130 ha, az értékes terület 515 ha. Eddig nyolcféle ritka védett növényt találtak: a pókbangót, a tarka sáfrányt, az agárkosbort, vitézkosbort, mocsári kosbort, a poloskaszagú kosbort a fátyolos nőszirmost és az édes csüdfűt. A másik nagy érték a tó madárvilága. Eddig 71 féle madárfajt sikerült megfigyelni, ezek itt fészkelők, vándor- és kóborló madarak. A ritka fajok közül néhány: kőforgató, aranylile, bütykös hattyú, havasi partfutó, nagy kócsag, kanalas gém, kormorán, póling, goda, gulipán, gólyatöcs, gém, réce félék, fülemülesitke. Nagy jelentősége van a tónak az őszi-tavaszi madárvonuláskor. A hosszú út előtt itt pihennek meg és táplálkoznak a madarak.

Évente 400 mázsa pontyot termelnek ki a vízből. A tanya melletti vizet horgásztóvá szeretnék átalakítani, a vadásztörvény alapján a terület tulajdonosai pedig élni akarnak vadászati jogukkal. Terveik között szerepel madármegfigyelő tornyok építése. Néhány tanyát külföldiek már megvásároltak és helyreállítva szállások állnak a szakemberek, turisták rendelkezésére. Tovább folyik az erdőtelepítés, a nádkitermelés is.

A Kötönyi Napokon évente, szeptember 3-4. hétvégéjén, rendezvénysorozattal ünnepel a falu. Ezeken a napokon előadások, kiállítások, szüreti- és lovas rendezvények, búcsú, vásár és Kötöny-pörkölt várja a "nagyérdemű közönséget".