Kistérség leírása

A mai magyar területfejlesztés és rendezés alapszintjei: az ország, a régió, a megye és a kistérség. A kistérségek illetékességi területei a KSH által  kialakított  tervezési-statisztikai körzetek. Az itt működő önkormányzatok képviselő-testületei az összehangolt fejlesztések, közös területfejlesztési programok megvalósítása érdekében társulásokat hoztak létre. Kiskunhalas kistérségben – a saját és a Kistérségi Fejlesztési Tanács jogkörében eljárva – a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás működik.

A térség elhelyezkedése és megközelíthetősége  

A Kiskunhalasi statisztikai kistérséget 9 település alkotja: Kiskunhalas, Tompa, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Balotaszállás, Pirtó, Harkakötöny és Zsana. A  kistérség délen szerbiával határos. A térségét közúton Kecskeméttől az 54-es úton, majd Soltvadkerttől az 53-as úton, Szeged felől az 5408. számú úton,  Baja felől  az 55-ös főúton lehet megközelíteni. A Budapest - Kelebia vasútvonalon a fővárosból  2 és fél óra alatt érhető el.

Természeti adottságok

A Kiskunhalasi kistérség a Kiskunsági-homokvidék déli részén helyezkedik el, amelyet nyugatról a Bácskai-löszhát szegélyez. A terület arculatát három tájtípus határozza meg: félig kötött buckás homokvidék, csernozjomos homoksíkság; buckaközi medencék lápos réti, illetve szikes réti talajokkal. A legmagasabban fekvő (132 m), tanyákkal tarkított kiskunhalasi vidéknek természeti különlegessége a homokbuckás táj. A valaha kiterjedt vízivilágra ma már csak a délre elterülő Kunfehértó és az északra eső Sóstó emlékeztet. A kistérségben kis felületű természetvédelmi területek találhatók: Fejeték-mocsár, Pirtói homokbuckák, Kiskunhalasi-mocsárciprusok, Kelebiai egyhajú virág és a tarka sáfrány termőhelye.

Kistérségi alapadatok

Terület, népesség, népsűrűség (2006. január 1.)  

Demográfia, migráció

A megye lakónépességének mintegy 8,7%-a él ebben – a lakosság száma és aránya alapján közepes méretű – kistérségben. A Kiskunhalasi kistérség demográfiai mutatói közül a népsűrűségre vonatkozó adatok jól tükrözik az alföldi, nagy kiterjedésű településhálózatokra jellemző viszonyokat. A népességváltozást jelző egyenlegmutatók mint a vándorlási mutató az utóbbi években kedvezően alakul, addig a halálozások aránya minden évben magasabb, mint a születéseké.

A kisebb településekről egyre inkább elköltözik a lakosság. Ezek nagyobb része valószínűleg Kiskunhalasra költözik be, míg a központi városból más városba történik elvándorlás, ez okozza az egyenleg stagnálását Kiskunhalason. Valószínűsítjük, hogy azok költöznek el Kiskunhalasról, akik felsőfokú tanulmányaikat folytatják valahol, ők végzés után nagyobbrészt már nem térnek vissza, hanem új helyen telepednek le. A vándorlási folyamatok erősítik a lakosság elöregedését.

Infrastruktúra és közlekedés

Az alapinfrastruktúra tekintetében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya növekedett. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások legnagyobb arányban Kiskunhalas és Tompa településeken találhatóak.

Az ivóvíz minősége, annak magas arzéntartalma miatt, több helyen kifogásolható. Az arzénos víz nemcsak a Kiskunhalasi kistérségben, hanem a Dél-alföld jelentős részén problémát jelent. Ennek megoldására közel 70 település összefogásával, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács jóvoltából, EU-források segítségével indult el az ivóvíz-minőségjavító program. Ennek kedvezményezettjei közé tartoznak a Kiskunhalasi kistérség települései is.

Kiskunhalas kivételével sehol nem épült ki közcsatorna-hálózat, ennek eredményeként szennyvíz-tisztító sem. A kistelepüléseken a szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma 0. Kiskunhalas város külön csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkezik, befogadó a Dong-ér főcsatorna, valamint az Alsószállási csatorna.

A kistérség minden településén kiépült a gázellátást szolgáló infrastruktúra. Az áramellátás a tanyák kivételével minden településen megoldott, zavartalan, kiépítettsége 100%-os.

Az alföldi térségre jellemző nagyobb távolságok miatt az ott élők a közigazgatással, pénzügyekkel, oktatással, kultúrával stb. összefüggő feladataik elvégzése során sokkal inkább rá vannak kényszerülve a személygépjárművek használatára.

Kiskunhalas - a Homokhátság D-i harmadában - fontos forgalmi csomópont. Térségének fő közlekedési tengelye az 53. sz. főút, ahonnan a Dunántúl (52. sz. főút), a megyeszékhely (54. sz. főút), valamint Baja és Szeged (55. sz. főút) egyaránt elérhető. A vasúti közlekedésben szintén az É-D-i szerkezeti irány a meghatározó; ezt követi a Budapest-Kelebia-Belgrád nemzetközi fővonal. Maga Kiskunhalas egy ÉK-DNY-i futású szárnyvonal révén Kiskunfélegyházával és Bajával is összeköttetésben áll (vonattal pl. egyedül ezen a vonalon lehet eljutni Szegedről Pécsre). Tompa, mint közúti és Kelebia, mint vasúti határátkelőhely jelentősége túlmutat a kistérségen.

Forrás: Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézménye, 2007.

A kiskunhalasi kistérségben a foglalkoztatottak 61,8%-a a szolgáltató szektorban dolgozik,  ez  megfelel az országos átlagnak.  Bács-Kiskun megyében ennél alacsonyabb a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya.  A térség foglalkoztatásában az ipar és építőipar jelentősége elmarad az országostól, ezzel szemben a mezőgazdaság súlya jóval meghaladja azt, de nem éri el a megyei szintet.  A Kiskunhalasi kistérség munkanélküliségi adatai a kilencvenes évek második felében nagyon kedvezően alakultak és 2000-ben 5%-ra csökkentek. Ezt követően azonban – az országos tendenciákkal párhuzamosan – a munkanélküliségi ráta a kistérségen belüli is folyamatosan emelkedik.

Míg a 8 általános iskolai osztályt el nem végzettek aránya nem változott jelentősen a Kiskunhalasi kistérségben regisztrált munkanélküliek körében, addig a szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya, a szakközépiskolát végzettek és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya emelkedett.  A munkanélküliségi probléma megoldását tovább nehezíti, hogy a térség egyik sajátossága (ez főleg Kiskunhalasra jellemző) a roma népesség magas száma.

A térségben a munkanélküliségévszaktól és a mezőgazdasági idénymunkáktól függően 8-10% között mozog. A munkanélküliek szinte csak a képzetlen aktívakból kerülnek ki, jelentős hányaduk roma származású. A munkaerő településről történő elvándorlása nem jellemző Kiskunhalason. Aki nem talál szakmájának megfelelő állást, megpróbál – és jellemzően sikerrel – a szolgáltatói szférában elhelyezkedni.

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a kistérségben

 (2007.02.20-i állapot, BKM Munkaügyi Központ közlése)

*Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában

** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel és nélküle

Gazdasági tevékenységek, szolgáltatás

A gazdaság területéről Kiskunhalas térségében három jellegzetesség vázolható fel: a széleskörű mezőgazdasági tevékenység; a főleg Kiskunhalason található különböző feldolgozóipari üzemek és a térség tranzit szerepéből, a határmentiségből adódó helyzet. A térségben több mint 3500 vállalkozás működik.

Nagyon fontos a térségben a feldolgozóipar és sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal, valamint szállítmányozással, ami szintén a tranzitszereppel és a határ közelségével függ össze. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget.

A térség adottságaihoz igazodóan az élelmiszeripar igen jelentősnek számít, foglalkoznak bor-, vetőmag-, hibridkukorica feldolgozással, gyógy-tápszer előállítással és a baromfikészítmények külföldre is eljutnak. A kistérségben  tízezer  fő  a foglalkoztatott. A legnagyobb foglalkoztatók a kereskedelem, szolgáltatás és az élelmiszer-ital gyártása ágakban vannak.

A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben a gépipar és a könnyűipar továbbra is megmaradt, konfekcionált ruházati termékek közül a munkaruházat és a farmerruhakészítés emelhető ki, folytatódik a hagyományos halasi csipkevarrás, több kisüzem bérmunkát vállal. A kistérségben gyártanak autóvillamossági cikkeket, kompresszorokat, áramfejlesztőket.

Vannak műanyag-feldolgozó, konténereket előállító, faipari árukat, papír csomagolóanyagokat gyártó vállalkozások is. Kisebb-nagyobb vállalkozások foglalkoznak építőipari tervezéssel, magas- és mélyépítéssel, építőanyag-előállítással.

Kiskunhalas 1999 végén kapta meg az Ipari Park címet, a város keleti iparterület szabadon álló ingatlanjaira. A terület 200 m-es közelében található a városi vasútállomás, a kelet-nyugati és észak-déli vasútvonalak a terület közvetlen közelében haladnak, az Ipari Parkban ipari vágány és rakodó található. Az Ipari Parkkal érintkező utakon rendszeres buszjáratok haladnak, a megállók kiépítettek. 2002-ben készült el az Ipari Park infrastruktúra fejlesztés I. üteme.

Mezőgazdaság

A kistérségben a mezőgazdaság jelentős megélhetési forrás a lakosság számára. Jellemző a tanyás településszerkezet, az elöregedő lakosság. A foglalkoztatottak ~1440 fő dolgozik – legálisan - a mezőgazdaságban, ám becslések szerint 7-9 ezer fő lehet valójában, akik jellemzően a 1-5 hektáron, eszközök nélkül, szolgáltatások igénybe vételével gazdálkodnak, alapvetően félig önellátó gazdaságokat működtetve. A kisméretű gazdaságok kiszolgáltatottságát az integráló szervezetek hiánya fokozza. A tárolótér és tőkehiány miatt a gazdák értékesítési kényszer hatására sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni terményeiket.

A kistérség teljes területe, Tompa kivételével érzékeny természeti területi besorolású, Kiskunhalas és Tompa települések pedig a nitrátérzékeny területek közé tartoznak. A gyenge termőhelyi adottságok következtében a termőterület összetételét az erdő és gyep túlsúlya jellemzi.

Idegenforgalom

Adottságok: A térség településein a turizmus jelentősége a lehetőségekhez képest szerény. A területen jelentős tranzitutak (53., 55.) vezetnek keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálnak. Bár a kistérség nem rendelkezik látványos természeti, táji látványosságokkal, mégis vannak speciális értékek az itt lakók számára és megmutathatók, élvezhetők az idelátogatnak is. A terület vendégforgalmat is csalogató adottságai közül legtöbb Kiskunhalason található: a világhírű halasi csipke, a jódtartalmú gyógyvíz, a jelentős lovasbázis és a horgászatra alkalmas szikes Sóstó.

 Forrás: Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézménye, 2007.

A térségben a  Harka-tó, a szikes- és homokpuszták speciális növény és állatvilága, a fürdésre alkalmas kunfehértói tó, valamint a térség vadállománya, lótartása emelhető ki, amelyek a turizmus bázisai, vagy azokká fejleszthetők. A kulturális, sport rendezvények és egyéb kistérségi idegenforgalmi vonzerők és események tekintetében lásd részletesen a Turizmus ill. Eseménytár almenűt. 

A KSH adatai alapján 2003-ban a Kiskunhalasi kistérségben 23 háziorvos rendelkezett praxissal. Az egy háziorvosra jutó állandó lakosok száma mind

kistérségi, mind megyei szinten meghaladta a 2000 főt, ami mintegy 100 fővel magasabb az országos átlagnál.

Kiskunhalas Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátást – mint kötelező feladatot – vállalkozási formában 11 felnőtt háziorvosi és 6 gyermek-ellátó körzetbe szervezve látja el.  A Kiskunhalasi kistérség községeiben összesen 10 háziorvosi, 5 gyermekorvosi, 6 fogorvosi és 7 védőnői szolgálat működik az egészségügyi alapellátás keretein belül.

Kiskunhalason a működik jelenleg a központi ügyelet, mely ellátja Kiskunhalas 11 háziorvosi körzetét, valamint külön társulási megállapodás alapján Balotaszállás, Harkakötöny, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, és Zsana teljes lakosságát. Tompa és Kelebia a feladatot jelenleg önállóan látja el. Kiskunhalason működik súlyponti szerepkörrel a Semmelweis kórház.

A halasi gyógyfürdő („Csipke-fürdő”) vizének jövőbeli kiaknázási lehetőségeiről az Önkormányzat megbízásából megvalósíthatósági tanulmány készült. A településen feltörő jódtartalmú gyógyvíz elsősorban nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek gyógyítására szolgál.

Az önkormányzati költségvetésből a rászorultak rendszeres szociális támogatásban, valamint nem rendszeres, rászorultságtól függő egyéb támogatásban részesül(het)nek a kistérségben. A térség önkormányzatai átmeneti segélyt ill.lakásfenntartási támogatást is adnak a rászorulóknak.

A falu- illetve tanyagondnoki szolgálat működtetése mellett szinte minden településen jelen van a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás, valamint három település kivételével (Harkakötöny, Kelebia, Pirtó) a családsegítés is.

A Kistérség területén 6 településen működik az időskorúak számára tartós bentlakásos elhelyezést és napközbeni ellátást nyújtó intézmény, Kiskunhalas pedig az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok számára biztosít ellátást.

A gyermekjóléti alapellátások közül került megszervezésre a Gyermekjóléti Szolgálat, a Szolgálat szakmai koordinációjában működő Helyettes szülői hálózat, valamint a Családok Átmeneti Otthona.

Oktatás, képzés

Az alapfokú, önkormányzati kötelező  feladatot teljesítő oktatási intézmények fenntartását a kistérség települései önállóan, két esetben intézmény-fenntartó társulással  oldják meg.

Az óvodai ellátásban 19 önkormányzati/egyházi fenntartású óvodai intézményegység vesz részt.

Az oktatási intézményrendszert alap- és középfokú intézmények képviselik:

a kistérség minden településén található általános iskola. Halason öt általános iskola működik, négy az önkormányzat, egy a római katolikus egyház fenntartásában.

Középiskolai képzés a kistérségen belül csak Kiskunhalason folyik. A városban egy önkormányzati (Bibó István Gimnázium) és egy egyházi (Szilády Áron Gimnázium) gimnázium, egy önkormányzati fenntartású szakközépiskola (II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola), valamint egy megyei fenntartású szakiskola (Garbai Sándor Szakképző Iskola) működik.

A kistérségen belül Kiskunhalasonés 2003-ban már Tompán is folyik felnőttoktatás, amelynek a résztvevők létszáma az egyes években hol csökkenő, hol pedig növekvő. Kiskunhalas városban szakiskolai, illetve speciális szakiskolai oktatás is folyik.

A kistérségben nem található felsőfokú intézmény, de a II. Rákóczi Szakközépiskolában pénzügyi és számviteli ügyintézői felsőfokú akkreditált szakképzés, valamint informatikai mérnökasszisztens képzés folyik. A városban két önkormányzati, egy egyházi és egy megyei fenntartású kollégium működik.

Kultúra, sport, civil társadalom

A kistérség kulturális öröksége gazdag és jól dokumentált. Bár a környék nem dúskál műemlékekben, azonban a meglévő építészeti értékeit, köztéri alkotásait igyekszik megőrizni, gyarapítani minden település. A kistérség korábbi képművészeti alkotásai a templomokban megtalálható freskók, táblaképek, festett üvegablakok, szobrok. A vallás, hitélet lehetőségei (templomok, imaházak) minden településen megtalálhatók. A közterületen Halason és Kunfehértón találkozunk szobrokkal,  vagy egyéb, közterez díszítő elemekkel. A halasi múzeumban található az ország legnagyobb Thorma képgyűjteménye. Több festménye közismert pld. az Aradi Vértanúk vagy a Talpra Magyar című nagyméretű festmények.

A népművészthez is tartozó tájház, néptánc (Halas Néptáncegyüttes, Szilaj Citerazenekar, Neve Serhaja), népi mesterségek, valamint a régészet lelőhelyei szinte kivétel nélkül a térségi központban találhatók. Igen jelentős a kistérségben élő, vagy ott alkotó népi mesterségeket űző iparosok, valamint művészek száma, „műfaji gazdagsága”. A községekben és a városban is több énekkar, kórus működik. Zeneiskola és több éve művészeti szakiskola van Halason, a környékből is itt képzik a hallgatókat.

Művelődési ház, könyvtár minden településen van, Halason filmszínház is, melyben színházi előadásokat is tartanak időnként. Közösségi rendezvényekre az iskolák is tudnak hellyel szolgálni. A kistérségben helyi tv és rádió is működik a helyi lapok mellett. Az iskolákba a Sulinet hozza be a nagyvilágot. A helyi közélet, politika fontosabb eseményeit (pld. önkormányzati üléseket) a helyi TV élőben sugározza 35 km-es körzetben, így a politikai, közéleti kultúra a legszélesebb rétegekhez elér. 

Mára a mezőgazdaság ünnepei, a vallási ünnepek és a településekhez kötődő jeles napok sorából néhány kiemelkedett és az adott településen régi-új hagyománnyá vált. Halason a redempciót a város napjaként ünneplik, a szüreti ünnepből Halasi-hetek kerekedtek. Harkakötönyben Kötönyi napokat-, Kunfehértón „Fehértói-nyár” rendezvénysorozatot tartanak, de mindenütt van a településnek saját ünnepe. Kelebián a Kárpát fesztivált rendezik meg több éve. Ezeken az ünnepeken kulturális, sport események mellett vásárokat, kiállításokat szerveznek, a környék településeit és a hazai- külföldi partnervárosok követeit is fogadják. Ilyenkor a helyi gasztronómiai specialitások is előkerülnek.

Kiemelkedők a Halas és térsége rendszeres sportrendezvényei, amelyek jelentősségükben túlmutatnak a kistérség határain (pld. lovasversenyek, diáktorna stb.). Annak ellenére, hogy az erre fordítható önkormányzati források egyre csökkennek, a tömegsportolási lehetőségek megteremtésére, fenntartására nagy szükség van. Az önkormányzatok, iskolák, civil egyesületek, klubok sokat tesznek ennek érdekében. Zsanán sport klub, Kunfehértón sporttábor, sportcsarnok, a legtöbb településen sportegyesület működik. Halason 21 sportegyesület, hat sportági szakszövetség van, a diáksport a Városi Diáksport Bizottság irányítása alatt áll. Minden településen vannak a tömeg és családi sportoknak kitüntetett napjai: a „Kihívás napja”, kupák, szüreti, utcai versenyek, triatlonok, túrák. A profi és élsportolók támogatása mellett a sportlétesítmények nyitottak a közösségek számára.

A szocializálódásban, a társadalom és az egyén közötti értékközvetítésben nélkülözhetetlen a kisközösségek szerepe. Stratégiai érdek a jó partnerkapcsolat a civil szervezetekkel a döntéshozás, a közfeladat ellátás, a hatalom demokratikussá tétele érdekében. Erősödik a civil szférában az összefogás hajlandósága, és az önkormányzatok is egyre jobban partnerként és nem kliensként kezelik a civileket. Kedvező, hogy kezd kialakulni egy civil ill. vállalkozói kör, amely bizonyos mecenatúrát vállal fel szűkebb térsége sport és kulturális értékei megőrzése, fejlesztése érdekében. Nő azon fiatalok száma, akik tanulmányaik, nyelvismeretük révén képesek és indíttatást éreznek az európai kultúra átvételére, tolmácsolására, nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére.

Összegzés: A kistérség speciálisan városközpontú mind térségkapcsolatát, történeti kialakulását, mind intézményrendszerét, kultúráját tekintve. Halas vállalja és fejleszti ezt a múltban kialakult kapcsolatrendszert. A kistérség többi települése kezdi kialakítani saját arculatát, egyenrangú partnerként kíván együttműködni.